„Szia Emőke!
Számomra a legmeghatározóbb az volt, hogy kértem egy bizonyos képességem fejlesztéséhez segítséget, és kaptam is. 🙂 Egy öreg szakállas bácsi tanított, akivel nem beszéltünk, de értettem a mozdulatait is, és amit ezzel mondani akar. Azt éreztem, hogy amit eddig csináltam is jó, de még pluszba Földanya energiáit kell tudatosan belevonnom a folyamatokba. Ami nagyon tetszett, az a terem volt, ahol tanítottak. Mintha több dimenzió lett volna egy terembe zsúfolva. Lenyűgöző volt! Köszönöm! 🙂 A.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz a képességek temploma
„Szia!
Amint behunytam a szemem, egy csodálatos történet vette kezdetét. Már az első pillanatban megtudtam a feladatom, képességem. Az utazás során azt fejtették ki, hogyan kell a képességet alkalmaznom, mi akadályoz a feladatom megvalósításban és hogyan küzdhetem le az akadályokat. Ennek útját pontról pontra megismertem, konkrétan megjelenő szavakkal, zenével és dalszövegekkel mutatták be. Hogy mi a jó a lelkemnek, s mi a rossz, azt a színek és a tánc ritmusának változásán át érzékeltem. Két kísérőm volt, velük folyamatosan kommunikáltam, s többször említették, várnak vissza! Óriási energiák szabadultak fel bennem akkor és utána is. Az egész olyan volt, mint egy musical, ami rólam szól! Köszönöm, puszi!E”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz: A képességek temploma
„Kedves Emőke!
Mit is írhatnék Atlantiszról? Bérletes utazó vagyok. 🙂 Visszaeső. 🙂 Bármikor hajlandó vagyok újra indulni, mert az ott tapasztaltak óriási energiával töltenek fel. Soha nem várok el semmit az utazás előtt. Többet kapok mindig, mint legmerészebb álmaimban. Legutóbb sem volt ez másképp.
Nagyon mély, eseménydús, színes meditációban volt részem.
Mindkét kezembe kaptam egy-egy kristálygömböt. Az egyikben az Élet virága tündökölt. Beléptem egy óriás kristálygömb közepébe és kezdetét vette az utazás.
Thoth volt a kísérőm. Kaptam egy smaragd színű köpenyt és elvezetett a Smaragdtáblákhoz. Felhívta figyelmemet arra, hogy élővé kell tenni a táblákra írtakat. Jártam egy teremben, ahol Merkaba kristályt adtak. Ezt a harmadik szemembe illesztettem és minden kristály formában jelent meg. Láttam a csontozatot, ami kristályból volt. A beteg terület más színű volt, de gondolati energiával kijavítottam az elváltozást.Így gyógyítottam. Kaptam gyógyító botot is, mely szintén varázslatos színekben pompázott.
Egy óriási kristály csigaházból kellett megszületnem. A csigaház darabokra hullott. Azt a feladatot kaptam, hogy ezeket a darabkákat szét kell szórnom az emberek között.
Jelen utazásom során a kristályok és színek kaptak főszerepet.
A meditáció után nyugodt, békés állapotba kerültem.
Már nagyon várom a folytatást.Köszönöm Emőke, hogy ismét Veled utazhattam. <3
Szeretettel: M”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz a képességek temploma
„Kedves Emőke!
Köszönöm hogy ott lehettem ezen meditáción, ez volt talán a legtöbb élményt nyújtó az összes közül amin részt vettem eddig. Nagyon nagy élmény hogy egyre jobban nyiladozó tudatomal érzem, észre veszem a miérteket a mindennapokban is. Nekem nagyon jó érzés már belépni is abba a terembe, térbe amit te és a segítők előkészítettek számunkra! Nagyon jó bevezető is amikor felkészítenek minket miközbe te elmondod mi várhat ránk, élvezem hogy felfedezem ezek közt is az összefüggéseket, a miérteket. Meditáción pedig ennyire részletesen még nem láttam azt amit mutatni szeretnének nekem.
Az elején megkértem Isteni énemet hogy segítsen minél több részletet látni és áthozni. Éreztem az örvénylő energiákat csak úgy kavargott a gyomrom és éreztem az emelő könnyed buborékokat is, az olyan kellemes nyugtató volt. Szinte az egész meditáció alatt az utasításaid előtt jártam, ezt néha meg is molyogtam magamban. Segítőm és Isteni énem készitgettek az örvénylő energia oszlopomban, miközben én figyeltem kivülről magam, körbe körbe repülve magam körül. Egy magas fiatal frfi voltam, hullámos, fehér, vállig érő hajam volt és szinte világító kék szemem. Megkaptam a palástomat, ami ugyan az volt amit a multkori Atlantiszi kiruccanáson viseltem, ugyan olyan nehéznek éreztem, úgyan úgy nézett ki , fehér volt, körbe fénylő arany írás, és a szélén fehér prém szerű valami volt, és volt egy gallérja is, az is bunda volt. Kaptam egy hosszú sétabotot is ami egy Ré pálcához hasonlított, kis extrákkal. Amikor kész voltam a hátamon, a paláston kirajzolódott egy kitárt szárnyú arany színü sólyom, majd dobbantottam a boltommal jelezve hogy indulhatunk. Elkezdtem emelkedni, érzékeltem ahogy elhagyom a földet, majd megérkeztem Atlantisz kapuja elé, egy földre fektetett, kör alakú energiamezőn keresztül, mintha egy csillagkapu lett volna. Itt is még készítgettek a segítők. Atlantisznak csak a sziluettjét láttam, sötétben volt, de mintha a közepén valami fény világított volna ami kicsit a falakat is átvilágította. Amikor kész voltam dobbantottam a botommal és megnyíltak a kapuk amin keresztül vakító fény világította meg az utat. Bementem, hala dtunk a központ felé, a templomok felé, láttam halványan a házakat, épületeket, és az embereket akik engem figyeltek. Odaértünk a templom térre, egy nagy kör alakú tér volt, közepén egy vízzel körbevett nagyon magas obelixel, a tér szélén pedig a templomok álltak, sok féle volt, nem tudtam megszámolni hogy mennyi de olyan érzésem volt hogy 12. Az enyém 10 óránál volt, odamentünk és fogadásunkra egy fénylény érkezett elénk, mjd amikor bementunk még 6 tanító állt a templom falai mellett. Láttam hogy a térröl kiléptem az űrbe, a tér is az űrben volta nem földön, és lebegő kőlapokon mentem be a szintén lebegő templomba. Kicsi 5szögű templom volt, a bejárattal szemben egy kis fénylő oltárral. Az oltáron felfedeztem azt a kis amulettet amit az ezelőtti Atlantiszi utzáson kaptam. A falai kőtömbökböl voltak és alacsonyak voltak. Kaptam egy szimbólumot amit meglepően részletesen láttam, ezt “fejben” sokszor felidéztem, nehogy elfelejtsem, közben a 6 segítő folyamatosan tettek vettek körülöttem, kezükkel simítgattak, hangoltak, majd amikor kész voltam , pálcámmal a kőpadlór kellett rajzolnom azt a szimbólumot ,ami közben világított, aztán bele áltam a közepébe, dobbntottam a botommal és a szimbólum egy energia sugarat lőt ki magából, lefelé és felfelé, én pedig ott álltam benne. Ekkor mondták el hogy mi lesz a dolgom, ( kicsit bizonytalanúl,félve mondom) bizonyos templomokat kell igy “szentelnem” .( Még két helyszin is eszembe jutott, amit nem tudom hogy elhihetem e vagy csak bebeszéltem magamnak.) Ez után volt valami olyasmi hogy gyakorolnunk kellett hogy hogyan vedjük meg magunkat, kivittek a templom csücskébe, ottpedig beszálltam abba a gömbbe amit a tibeti meditáción használtunk, meglepődtem hogy ennyi ismerős eszközt kellett használnom. Ez a gömb egy védelem, de egy pillanat alatt végig vettem még 3 féle védő burok szerű valamit amit használhatok, külömböző helyzetekben. Ezután jött a töltekezés ami ugyanúgy történt mint tibetben, a gömben voltam az űrben és szémből, megnyílt a forrás, és árasztotta felém a fényt. Ezután még kaptam egy másik amulettet is, amivel még nem tudom mi a dolgom, de talán a legközelebbi utazáson ez is kiderül majd.
A búcsu következett, tisztelettel meghajoltam a mesterek előtt, majd beszáltam a gömbömbe és elindultam visszafelé, bár inkább maradtam volna még. Ott álltam a testem mögött és lassan elfoglaltam a “helyem”, és nagyon éreztem ahogy eluralkodok magamon, viccesen hangzik de igy tudnám leírni, mintha egy ruhát vettem volna fel. Hihetetlen élmény volt, nagyon köszönöm neked és mindenkinek!M”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz a képességek temploma
„Kedves Emöke!
Rèszleteim vannak, de sajnos mèg nem teljes a kèp… A belèpèsem az atlantiszi vezetom nagy ufoszeru szemen keresztul tortent ès foleg èrzeteket tapasztaltam meg. A meditacio vezetese segitett nemely reszletet a felszinre hozni, mint pèldaul, hogy az ezkozok a fokos, ami az èg ès a föld eroinek osszekoteset jelkepezi ès a rè pàlca. Megnyilvanultam, mint Jèzus minoseg ès mint Thoth minosèg. Az emberek lelkevel tudok kapcsolodni a szemukon keresztul egyedi modon. A legnagyobbb elmeny a gömbsor volt, ami minden irànyba osszekapcsolodva kiterjedt, majd egy pillanat alatt az energiaja onmagaba visszament ès befelè kezdett mèlyulni… Ez egy hatalmas èlmènyt adott, mintha egy belso robbanàst èltem volna àt 🙂 A meditacio alatt kèrtem igy fèltudatosan, hogy a vezetèsen lazitsanak ès a csoport egyseget a mindenseggel… Nem èrtem ezeket nagyon… viszont ma a tengerparton fekve kaptam egy infot miszerint ideje ujra atèlni a meditaciot 🙂 Most nagyon vàrom az anyagot ès tole a tovabbi tudatosulast… nagy szeretettel <3 Robi”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz: a képességek temploma
„Kedves Emőke!
A kulcs szavak nálam továbbra is a szív, a szeretet. Megjelent nekem a Szaturnusz bolygó és a Nap. (Képletemben igen meghatározó és fájdalmas kettejük kapcsolata.) A Nap feltűnt egy piramis előtt is, és egy kékes alapon is fénylett.
Szintén jelentős szerepet kapott most az elefánt (Jupiteri szimbólum).
Shirley Maclain (mily meglepő!) és egy vagy két személy jelen életemből is megjelent.
Ami nagyon elgondolkodtatott, hogy a teremben egy bottal írtam. A pálca szimbólum később is megjelent.
A legfontosabb volt számomra a meditációban, hogy az egészet valami könnyedség, nyugalom, harmónia, jókedv, ragyogás, lágyság és fény jellemezte.
Köszönöm Neked és Segítőinknek ezt a nagyon jó élményt!
Szeretettel B”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz a képességek temploma
„Szia Emőke!
A meditáció előtti napokban megtudtam, hogy a képesség, amivel foglalkoznom kell a spirituális erőm növelése és használata. Fénnyel megtisztították és kitágították a tudatomat. A fényoszlop felemelt.
Egy aranyfényben ragyogó oszlopos csarnokba érkeztem, ahonnan egy fehér templomszerű épületet láttam. Fogadómként megpillantottam a hosszú fehér szakállú és hajú mestert, akivel már találkoztam ebben az életemben is. Szeretetteljesen üdvözölt, és átvezetett egy szűk folyosón. Fehér palástot adtak rám aranyszegéllyel és hímzéssel, de később lilává változott. Minden aranyfényben úszott. Megjelent az atlantiszi önmagam. Magas, fiatal nő volt, hosszú fehér ruhát viselt és szivárványszínű aura pompázott körülötte. Szimbólumként láttam egy ankhot. A nő lebegett, és kezével három kristályt lebegtetett. Ametiszt, hegyikristály és rózsakvarc. A teremben hatalmas kristályok voltak ezekből a féldrágakövekből, de mellettük smaragdot is láttam. Átadta nekem a három kristályt, amiket utána én lebegtettem. A fejemen arany tiara díszelgett. Mesteremen kívül egy hatalmas angyal állt mögöttem, aki segített. Egy kis tanulócsoport tagja voltam. Két tenyeremen, szív csakrámon, számon, szememen, harmadik szememen jött ki az isteni fény. A tenyeremből kiáradó fényemmel hatalmas tárgyakat lebegtettem, majd én is lebegtem. Kezeimmel nagymennyiségű energiát mozgattam. Ezeket a képességeket gyakoroltam. A mögöttem álló angyal segített, mutatta a kézmozdulatokat, amivel teremtek és gyógyítok. Tanított a fókuszálásra is. Ha valakihez hozzáértem, ő meggyógyult. Az érintésem is gyógyított. Újra megerősítették bennem, hogy tanító és gyógyító vagyok. Elmondták, hogy alázat kell a spirituális erőm használatához, és belülről kifelé használjam. Majd feladatom lesz gyerekeknek is átadni a tudást. Kértem, hogy önmagamat is tudjam gyógyítani, ekkor rátetették egy éppen fájó pontra a kezem, a fájdalom el is múlt. Az angyal mondta, hogy kézmozdulatok nélkül, a tudatommal is tudok teremteni és gyógyítani. Néztem a jövő felé, láttam magam, ahogy könnyeden lépdelek a fényben. Gyakorlom az itt tanultakat. Körülöttem hatalmas tereket tisztítottam meg fényemmel. Iskolánk feliratát nem láttam, de tudtam, hogy hová kell mennem. Az iskola vezetője Mihael Arkangyal volt. Megnyugvásként egy aranyló, szivárvány vízesést kaptam, ami megtisztított és feltöltött, majd Hawaii partjainál lebegtem a tengerben Mesteremtől búcsúzóul egy rózsakvarc szívet kaptam. Nehezemre esett elválni tőlük és visszatérni. Emőke, köszönöm ezt a csodás meditációt. Köszönöm, hogy egyre több képesség épül be a fizikai életembe is. Z”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz a képességek temploma
„Kedves Emőke!
Úton a meditációra úgy gondoltam be fognak altatni, mivel előző este bármennyire is fáradt voltam csak nagyon későn tudtam elaludni és az alvásom is felszínes volt. A fényoszlopban való utazás már ismerősen hatott rám, majd a megérkezéskor is hasonlóan ismerős érzések értek. A kísérőm is ismerősként köszöntött. Egy arany palástot terített rám. Kívülről megtekintve magam, a palást alatt kék színű lepel szerű ruhát viseltem. Arra lettem figyelmes, hogy a palást alól szikrázó fénysugarak kezdenek kiáradni. A palástomat két oldalt felemelve magamból árasztottam a szikrázó Fényt mindenfelé. A templom melybe beléptem egy süvegcukor formájú építmény volt. Nagyon tágas kör alakú terembe kerültem. Majd a hely ahová engem kísértek a GYÓGYÍTÓ SZERETET feliratot viselte. Másokat is érzékeltem abban a teremben. Egy nagy körben bal oldalon foglaltam el a helyem. A gyakorlat az volt, hogy a kezeimmel fénylő gyógyító gömböt kellett létrehoznom-formálnom. Amivel majd kezelnem kell a hozzám fordulókat, akiknek erre szükségük van. Majd egyre nehezebbnek és nagyobbnak éreztem a kezeimet. Ezt a meditáció végéig és még utána is jó darabig éreztem. Körül nézve magam körül tégelyeket, fiolákat és gyógynövényeket találtam. Emlékeztettek egy réges régi meditáció alkalmával kapott tárgyra a kezemben, amit akkor még nem tudtam mire is tudom használni. Most megkaptam a választ. Ennek segítségével kódokat tudok kiolvasni (gyógynövényekből, olajokból, kristályokból, stb.), mi mire vagy kinek hat gyógyítólag. Az üzenet melyet kaptam: “Bízz magadban, a tudást már megkaptad, használd bátran!” Hogy mivel tudok töltekezni fura mód a gyermekeimet mutatták nekem. “Az Ő tiszta szeretetükből!” Erre hívták fel a figyelmem! Távozva a felirat az ajtón kiegészült. GYÓGYÍTÓ SZERETET KEZEKA visszaindulás nagyon gyors volt számomra, bele is szédültem kicsit mert úgy éreztem megpördül körülöttem minden. De a megérkezés már simán ment. Ami fura volt utána nagyon, mikor megszólaltam hogy pár szót mondjak a megéléseimről a hangom megváltozott, másnak éreztem, hatott belül. Ezt megemlítve nem sokkal később valakinek, Ő is helyeselt hogy hall valami más zöngét is a hangombn az előttnem. Köszönöm, hogy mindezt megélhettem!! V.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz a képességek temploma
„Kedves Emőke!
Számomra ez a meditáció is nagyon felemelő, csodálatos volt, mint az eddigiek.
A meditáció során bordó palástban láttam magam, amin arany mintázat volt. Az iskolába egy nagy nyitott udvarról lehetett bejutni. A kapun belépve az iskolára az volt írva: MESTER. Láttam magam megnőni és nagyon aranyló fényként létezni. Így előadást tartottam és sok ember figyelt. Arcokat nem láttam.
Inkább az érzetek voltak rám nagy hatással, de persze a képek is. Éreztem, hogy minden rendben van, jó úton vagyok és amúgy is az utamon vagyok.
Amit a Fényhangolásról is írtál, nagyon figyelek, hogy merre menjek. Nagyon élvezem a Fényem használatát. Pedig ezek olyan ismerős érzetek, de most így tudatosabban használni még jobb. Hálásan köszönöm.Szeretettel: B”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz a képességek temploma
„Szia Emőke!
Fárasztó, de nagyon tartalmas hétvégét éltünk át. A szombati fényhangolás olyan intenzív folyamatokat indított el bennem, hogy a nap 24 órájában érzem a fényt magam körül. Az Atlantiszi utazás kicsit zavarosan indult, de mára kitisztult bennem, mi is zajlott. Az iskolám egy hepe-hupás udvar volt, amin egy egyszerű, de hatalmas kapun jutottam be. Ugyanazt a palástot és ékszert /hajdíszt/ kaptam meg, mint az előző utazáson. A kísérőmet nem láttam, végig a jobb vállam mögött volt, de a gyengéd irányítását végig érzékeltem. Körkörös irányban nyíltak meg utak, egy-két konkrét felismerésem volt, a többit remélem, beazonosítom, ha eljön az ideje. Üzenetként a türelem, kitartás és a határozottság jött le, amit tudom, hogy miért kaptam. Nagyon jó, hogy novemberben ismét Atlantiszi utazás lesz, mert talán itt sikerült a legtöbb felismerést megkapnom.
Köszönök mindent, Ölellek: M”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz a képességek temploma
„Szia Emőke!
Így utólag érzem, hogy ez a meditáció tényleg meghatározó volt. Sokat gondolok rá, próbálok visszaemlékezni és felidézni az érzéseket. Ezt a hanganyagot biztos meg fogom hallgatni! (a többi vár az ismétlésre). és jó ötlet a füzet nyitása – azt hiszem ezt is megteszem – mert az előző atlantiszi jegyzetem is “valahol” van már. Nekem is több dolog volt, ami visszaköszönt korábbi meditációból.Pl. a buborékok, amik az első atlantiszon voltak. Nekem kicsit furcsa is volt, hogy azt mondtad, hogy fényoszlopon utazunk – én addigra már kb becsücsültem a kényelmes kis buborékomba – de hát a buborékot is fel tudja vinni az oszlop mint ahogy a liftnek is van aknája. És ahogy odaérkeztünk ott is voltak ezek a buborékok és az egyik feladatom is ezekkel volt kapcsolatos. h mi azt nem tudom, figyeltem őket. amikor megérintettek a 3. szememet érintették és az orromot – ami inkább szerintem a szám lehetett. A torkomban is gunót éreztem szinte végig és olyan érzésem van, hogy valamit ki kell mondanom – ez arra utasítás, de h kinek mit az nem tudom. feliratot nem láttam. ahogy utána említettem szeretet, gyógyítás, amik “keringenek” a fejembentöbb terembe kellett belépnem.Mindenhol egyedül voltam. meg egy tanító / felügyelő/vizsgáztató/ vagy csak a kísérőm(talán ez utóbbit.Az első teremben egy nagy medence volt, ahol úszkálni kellett. itt nagyon jól éreztem magam, de tovább kellett mennem. kis szűk folyosón. volt buborékos feladat.. A többire nem nagyon emlékszem, de volt még. Ahogy soroltad, hogy ki milyen feladatokat kaphat, próbáltam a magamét megtalálni a szavaidban, de egyikkel sem tudtam azonosulni. Amikor a feltöltődés jött – már annyira fáradt voltam, h azt éreztem legszívesebbn kirohannék a teremből és most kellene töltődni?! kértem h töltsenek, de nem éreztem hatását. A legvégén, mikor kinyitottam a szemem az első gondolatom, és kb a 2. is, h ez kellemetlen volt már, kellemetlenül fárasztó. de visszagondolni nagyon jó. próbálok emlékezni a részletekre és keresgélem az összefüggéseketKöszönöm! J.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz a képeségek temploma
„Szia Emőke!
Ismét egy eléggé zavaros és szaggatott meditáció volt ez számomra :)Az elején egy üres térben voltam, mintha kint lettem volna az űrben a csillagok között, de az éjszakai sötétbe türkizes fények elegyedtek. Nekem általában a meghatározó szín eddig a lila és a rózsaszín volt, néha arannyal és zölddel, úgyhogy ez a kékes színvilág újdonságként hatott rám, és végig ilyen színek kísértek, néha fel-felbukkanó lilával.Régi énemként egy sötétbőrű fiatal férfit láttam, világos türkiz és fehér ruhákba öltözve.Ebben az üres térben jelent meg egy fénylény, aki értem jött, nagyon szép palástban, amin mintha maga az égbolt lett volna rajta és élőnek is tűnt. Amikor megkaptuk a palástunkat, egy ugyanolyan palástot kaptam, mint az övé. Tisztításkor és belépés előtt is a homlokomra, a harmadik szememre tette a mutatóujját, ezen kívül nem nagyon ért hozzám. Az elmúlt 1-2 hónapban valaki mindig a harmadik szememmel babrál a meditációkban :)Az iskola nagyon szép kristálypalota volt, olyan varázslókastély szerű. Nem láttam feliratot sem az iskolán, sem a palástomon, de többször hallottam magamban azt, hogy “ezoterikus gyógyító”. Mondtam is neked akkor, hogy nem tudom hogy az egóm hozta, mert “ébren” ez érdekel, vagy csak jelzés volt, hogy jó irányba tapogatózom. Abban bízom, hogy ha nagyon az egóm erősködött volna, akkor talán bealtatnak inkább 🙂 Illetve ezt a szóösszetételt előtte igazából nem is hallottam, a meditáció után néztem meg hogy mire/kire használják pontosan, és tényleg lefedi az érdeklődésem egy részét.Az iskolában egyedül voltam, de volt velem egy tanító energia, test nélkül. Láttam magam mozsárban törni dolgokat, ezek hol gyógynövények voltak, hol kristályok, de nem tudom mit csináltam velük utána. Láttam még, ahogy kézzel energiát mozgatok a levegőben, szétfésültem, gömbbé formáltam, az ég felől a föld felé tereltem és fordítva. Senki nem mondta, hogy jól vagy rosszul csinálom-e, azt hiszem csak a gyakorlás volt a lényeg, nem az, hogy jól vagy rosszul csinálom. Volt egy olyan jelenet is, ahol bolygók voltak elém vetítve, és az állásukat, kapcsolataikat elemeztem, kézzel kötöttem őket össze (gondolom az együttállásokat vizsgáltam), próbáltam olvasni az energiákat. De ez inkább térbeli kivetítés volt, nem csak olyan “egyszerű” házrendszer, mint amit az asztrológiában használnak.Egy ponton az villant be, hogy a testet és a lelket kell összehangolnom, harmóniába hoznom – de nem volt senki, akin ezt gyakorolhattam volna ott.Ismét megkaptam azt a jótanácsot, hogy bízzak magamban. Semmilyen konkrét utasítást, útmutatást nem kaptam ezen kívül.Amikor elbúcsúztak tőlem, akkor érdekes mozdulattal tették,mintha integetni készültek volna, de leírtak le egy kört, a végén pedig a szívükre tették a kezüket. Ezt akkor nagyon megtisztelőnek éreztem és viszonoztam is.Engem ez a témakör egyébként is gyerekkorom óta izgat, mindig szívesen bújtam a grafológia-, numerológia-, asztrológia könyveket, csodáltam a természetgyógyászokat; két éve kezdtem el komolyabban foglalkozni a témával, tanfolyamokra járni, de annyi minden érdekelt és érdekel, hogy még nem kezdtem el egyiket sem gyakorolni másokon, mert úgy gondoltam döntenem kéne, hogy akkor mégis mit használok, illetve annyira jó tanáraim voltak, hogy kevésnek éreztem magam ahhoz, hogy ezzel “a nyivlánosság elé álljak”. De ezek után kezdem azt gondolni, hogy valahogy mindent kellene használnom és nem is véletlen és nem is baj, hogy sokmindent meg akarok ismerni, tanulni… :)Még talán annyi a tanulság, hogy külső tanítók helyett, vagy mellett a belső tanítómmal kéne felvennem a kapcsolatot, mert van amit csak tőle tanulhatok meg.Korábbi meditációknál is többször előjött a gyógyítás témája, lehet ideje lenne komolyan vennem. :)N”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz :A képességek temploma
„Szia Emőke!
A bevezető beszéded alatt már nagyon nehéz volt a fejem, keményen dolgoztak rajta valószínű. A meditáció alatt néha visszajöttem a jelenbe, ami egy kicsit zavart. Azt gondolom, hogy talán azért, mert szokásomtól eltérően nem az engem „megszólító” helyre ültem, hanem más által kiválasztott, foglalt helyre. Egyébként ismételten nagyon sok fehér fényt láttam, kaptam. Amikor a szívünkre kellett tenni a kezet, akkor felforrósodott a mellkasom és fehér fényben egy fehér lótuszvirág nyílt ki benne. Kellemes érzés volt. Amikor a születéssel kapcsolatban beszéltél, akkor sötét lilának érzékeltem a méhem és benne egy pulzáló embriót láttam, mintha megint magamat kellene megszülnöm (ez lehet, hogy a fényhangoláson volt?). Érdekes volt. A képességek templomát is fehér fényként érzékeltem. A belépés előtt a „HALLGATÓSÁG” szó jött be így nagy betűkkel, amit láttam is. Átlósan ezzel a kiírással egy fekete ember figura rajzolódott ki arany fényben. Még rá kell jönnöm ezek mit is jelentenek számomra. Egyszer majdnem belealudtam, lehet, hogy akkor amikor a töltekezésről volt szó, nem emlékszem igazán, hogy melyik szöveg résznél. A fejemet végig nagyon súlyosnak éreztem. A palástom fekete volt és nehéz, súlyos. Azért fel-felvillantak rajta aranyszínű jelek. A jövőnél fekete lett a „képernyőm” megint. Megint kaptam konkrét betűket, számokat (azokat a fényhangolás medin is kaptam, bár teljesen másokat, mint most). Közben bejött olyan gondolat is, hogy köszönöm, sziasztok. Azt hiszem délután ennek a jelentését sikerült megfejtenem.
Köszönöm Neked és minden közreműködőnek, hogy ismételten részt vehettem egy gyógyító, felismeréseket adó fényes utazáson.
Ölellek: J”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz: A képességek temploma
„Szia Emőke !
Induláskor láttam magam a fénylitben, ami kellemes érzés volt. A megérkezésem egy hatalmas templomszerű építményben volt, amiből az maradt meg , hogy hatalmas ,és nagyon magas volt. Feltekintve láttam,hogy kupolaszerű az egész ,és a teteje üveges volt színes díszítéssel,ott szűrődött be a fény.
A térben fénynyalábokat láttam,zöldes és ciklámen színben. Aztán megkaptam a palástomat arany színben,ami később már püspöklila volt arany csigavonalas díszítéssel. Az még nem tisztult le hogyan lett más színű…és mit jelent mindez számomra.
Még az a kép ugrik be ahogy a kezemmel energiagömböt formálok…remélem megkapom azt is mi a teendőm mindezzel. Az érzeteim mindvégig kellemesek voltak.
A hála ,a meghatottság,a szeretet érzése váltakozott bennem. Köszönet mindezért Neked, és az égieknek!
szeretettel :Z”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz: A képességek temploma