Szia Emőke!

Köszönöm a tegnapi meditációt. Eddig még egyetlen utazáson sem láttam ilyen intenzíven képeket, ráadásul mindent szinesben, UHD felbontásban ;-). Teljesen elmerültem a nézésükben. Lenyűgöző volt. Végig nagyon otthonosan éreztem magam minden jelenetben. A tisztításkor pedig azt éreztem, hogy egészen Atlantisztól a mostani életemig mint egy sűrű fekete masszát húzták ki belőlem a téves képzeteket, az önbüntetésből adódó terheket. Két szimbólum is érkezett, egy a tisztításhoz, egy pedig a tovább lépéshez. Közben felismerések születtek meg bennem. Nagy élmény volt lényemnek ezt a kiterjedtebb részét érzékelni a mostani testemben. Most is érzem az ottani tér energia telítettségét. Olyan, mintha lényemnek egy másik aspektusa költözött volna belém. 🙂 Köszönöm a csodás lehetőséget!!! Nagy nagy szeretettel ölellek! L. K.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

„Kedves Emőke! Nagyon köszönöm a vasárnapi élményeket, melyeket segítségeddel tapasztalhattam meg. Sok felismerésben, és annál felemelőbb energiákban volt részem. Nagyon örülök, hogy választ kaptam végre, miért utasítottam el magamtól eddig tudat alatt Atlantisz energiáit. Hiszen tudtam, hogy csodálatos civilizációként léteztek. A bennem feloldott bűntudat (könnyekkel kísérve) nagy megkönnyebbülést hozott. Folyamatosan érzékeltem a gyönyörű energiákat, a személyes ajándékokat….és amikor már jönni kellett volna, valami marasztalt még kicsit….Itt szintén egy hatalmas blokktól szabadulhattam!Köszönöm Emőke!Hála és köszönet tesómnak is!Az ő hívó szavára hallgatva vettem részt ezen a csodálatos utazáson. Szeretettel: H. E.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Szia Emőke!

Nagyon jól éreztem magam tegnap, köszönöm szépen még 1x a lehetőséget.

Igazán érdekes élmény volt az, hogy ott sokkal felszabadultabb és vidámabb vagyok, szinte magamra sem ismertem, tulajdonképpen megismerhettem egy új énemet. Az elejétől fogva úgy érzékeltem, hogy egy fejpánt van a fejemen amin egy félhold van, később a félhold jelent meg mint tisztító szimbólum, ekkor még delfineket is láttam.

Azt az üzenetet kaptam, hogy: emlékezz, jegyezd le az emlékeket. Írj. Ezzel kapcsolatban láttam egy képet, hogy mezőn ültem és írtam, velem szemben meg egy fénylény állt.

Kaptam egy mozdulatsort is a vezetőmtől. A szimbólumot meg medál formájában kaptam meg. Úgy érzem változtatom kell dolgokon az életemben és most erőm is van hozzá. puszi B.A.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Kedves Emőke!
Azzal kezdeném, hogy picit féltem a meditációtól, mert már volt korábban hasonlóban részem és ott sajnos valamiért nem kaptam semmi “látomást” , ami nagy csalódást okozott akkor. Féltem, de éreztem, hogy ott a helyem és utólag sem bántam meg, mert VÉGRE láttam is és éreztem is! 🙂
Utazásunk kezdetekor még csak az érzéseimre tudtam hagyatkozni. Hasonlóan mint egy vak, kinek minden más érzése duplán vagy triplán annyival élesebb. Éreztem, hogy egy hatalmas gömbbe kaptam helyet amivel megkezdtük az utazást. Éreztem a gyomromban az emelkedést és a biztonságot, hogy jó helyen vagyok. A segítőmet sajnos nem láttam tisztán, de éreztem a kellemes jelenlétét ami szintén biztonságot nyújtott. Az első dolog amit láthattam tisztán az a palástom volt 🙂 zöld színű volt és sárga mintázat volt rajta. Ez a mintázat véletlen szerűen kígyózott a palást egész felületén. Mikor a szimbólumból töltekeztünk akkor láttam sok sok jelenlévőt a csarnokban akik miattunk voltak jelen. Csodás érzés volt…éreztem, hogy szeretve vagyunk és úgy éreztem magam mint ha otthon lennék! Nagyon érdekes volt az, hogy a gyermeki énemet élhettem és vicces mert úgy éreztem, mint ha ez egy gyerek játék lenne. Fürdőztem az energiákban és a szimbólumra feküdtem és picit hemperegtem benne, majd mikor virággá változott az is viccesre sikeredett, mert folytattam a kényelmes hempergést 🙂
A legerősebben azt éreztem, hogy én akkor az atlantiszi múltamban gyógyító voltam. Viszont ez keveredett a jelenlegi feladatommal is. Nem tudom ez valóban így van e, ezért újra neki fogok rugaszkodni a hanganyag által.
Még amit nem említettem, hogy a legtöbb szín amit láttam az lila volt. És a legfurcsább, hogy a páromnak is zöld volt a palást amit kapott és neki is sárga mintázata volt. Ezen mind a ketten nagyon meglepődtünk. Nekem az is eszembe jutott, hogy esetleg őt éreztem ennyire és a sajátomat nem is láttam, mert nagyon erősen érzem őt a mindennapokban. Néha ijesztő, hogy őt milyen szinten tudom érzékelni. Alapból nagyon jók a megérzéseim..,de itt többről lehet szó.
A végére a segítőmet egy hosszú hajú férfinak láttam akinek picikét ázsiai vonásai voltak.
Egyenlőre ennyi volt az élményem, de úgy érzem még van mit tapasztalnom a következő utazásom alkalmával. 🙂
Hogy mit adott nekem a meditáció? Végre többet éltem meg, mint eddig bármilyen meditációval. Több élményt kaptam mint amire számítottam!
Ennyire tudatosan soha nem tudtam dolgozni segítővel! Nagyon szép utazás volt, köszönöm szépen! 🙂
Remélem fogunk hamarosan találkozni. Érdekel az indián szertartás nagyon, ezért el fogok utazni Győrbe amint lesz rá lehetőségem. És egyénire is nagyon szeretnék majd menni!
Nagyon örülök, hogy végre sikerült részt vennem egy szép utazásban amit Te vezettél!
További sikereket és élményekben gazdag további jó évet kívánok!
Áldás 🙂

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

„Drága Emőke !

A vasárnapi meditáción, igazi élményekkel lettem gazdagabb!

Ilyen mély energiákat, talán még soha nem éreztem.

Köszönet és hála érte .

Üdv; Éva”

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

„Kedves Emőke!

A meditációban éreztem, hogy milyen hatalmas vagyok, és hogy nem vagyok egyedül. Nagyon örülök, hogy ismét megkaptam a tulipánt! Az egyik nagy felismerésem az volt, hogy a férfi oldalamon nagyon sok tisztítani való van/volt. Új erővel hatott rám a színek érzékelése is, és hogy az is egy fontos képesség. A FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ ismételten reményt adott nekem. Köszönöm szépen, és nagyon sok sikert kívánok Neked!”

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

„Kedves Emőke!

Nagyon köszönöm az atlantiszi vezetést. Még most is a hatása alatt vagyok. Éjfél van, de kavarognak bennem az események. Alvásról még szó nincs. 🙂
Kérdezted, hogy mit várok? Azt válaszoltam, hogy szeretnék HAZA menni. Már a meditáció elején éreztem, hogy fontos utazásra kaptam meghívást. Csodálatos, felemelő, boldog és egyben fájdalmas volt minden pillanata. Látni újra a helyet, ahol minden elkezdődött és ahol minden véget ért. Szembesültem újra önMagammal. Láttam az Élet virágát ragyogni, láttam a Merkabát és Lótuszt kinyílni. Minden élt, ott volt a valóságban. Külön élmény, hogy visszaigazoltad ezt. Minél inkább emelkedtem, annál inkább egy képet láttam, ahogy a korlátaimtól szabadulok. Ma ez a kép visszaköszönt. Alig hittem a szememnek. A meditációból egy másik kép is rám mosolygott ma. Ekkor jelent meg az Élet virága. Ez mára már sok volt. 🙂 Mindkettő képet mellékelem. Korábban nem találkoztam velük. Vezetőm sem volt idegen számomra. Búcsúzáskor felismertem. Hatalmas segítséget kaptam Tőle a jövőt illetően. Alig győzöm feldolgozni a rengeteg történést. Csapongok. Amit írtam töredék, a lényeg talán kibogozható belőle.
Jó úton vagyok ez biztos. Ha elfogadsz útitársnak, szívesen veled tartok egy szakaszon. 😉

Szeretettel: H. M.”

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

„Szia Emőke!

Szeretném megköszönni az utazást! Bár én egy kicsit másképp éltem meg mind a többiek. Nem igen láttam Atlantiszt, de a gömbben én már táncoltam. Már ott rázott a hideg engem, de ez végig kísért a meditáció végéig. Segítőmet nem láttam, mintha mind végig a hátam mögött lett volna. Aztán a szívem tájékán, mintha egy tégla lett volna és húzta lefelé. De egyszer csak megkönnyebbültem és nem éreztem a súlyt. Akkor nagyon rosszul éreztem magamat.

A köpenyt én adtam magamra ami zöld színű volt. Aztán, amikor megjelentek a szimbólumok, és megláttam a csepp formát abban a pillanatban levettem a kezemről a rajtam lévő karperecet és fogtam végig, de közben fehéren fénylett az egész, és ragyogott a kezem alatt. A másik szimbólum a virág a kék opálos fülbevalóm, amit láttam, az is fénylett! Amiket mondtál, mi következik azt már előtte elkezdtem csinálni. Mintha telepatikusan adtad volna át nekem vagy hozzá férhettem én is a csatornához. A tisztítás elég durva volt, mintha skalpoltak volna, tisztán éreztem, hogy fejtik le a fejbőrömet. Kétszer volt, hogy megtöröltem a szemem, mert könny szökött ki belőle. A visszajövetelt végig táncoltam! Köszönöm Emőke! M. E.”

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

„Kedves Emőke!

Nagyon köszönöm a vasárnapi meditációt. Nagyon nagy élmény volt.

Mit éreztem?

Éreztem a meditáció erejét, energiáját, úgy éreztem sikerült mélyen ellazulnom.

Én a meditáció alatt gomolygó fényörvényeket éreztem lágy, pasztell színekkel. Csodálatos lila gömbben utaztam. A kezembe adott kristály égszínkék volt és később a kék szín sötétebb kékbe változott át.

Ami emlékezetes maradt a hófehér, könnyű, gyönyörű csipkés palást amiben nagyon jól éreztem magam, erőt, energiát éreztem amikor rám adták. A templomba felszálló szimbólumot nem láttam, akkor én egy fehér galambot láttam felszállni.

Megjelent egy imára kulcsolt kéz tisztán és világosan.

Amit tanulságként vontam le, hogy az elmémbe az ALÁZAT szó jelent meg, háromszor egymás után szinte mintha megerősíteni akarná a szó magát.

Utána olvastam a szónak, és tudom, hogy ebben kell fejlődöm, javulnom! A vége fele egy csodalámpából felszálló füstből apró rózsaszín gömbök rajzolódtak ki.

Számomra az jött le tanulságnak, hogy imával, hittel csodákra lennék képes. De érzem, hogy még kell tanulnom.

Meg kell tanulnom az alázatot, és a hitemet kell erősítenem. Számomra ezt adta a meditáció. Köszönöm, hogy ott lehettem!

Szeretnék még több meditáción is részt venni, már előre sajnálom, hogy 26-án nem tudok ott lenni, pedig biztosan sokat adna az Énkép meditáció is. Köszönettel, és szeretettel.”

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

„Kedves Emőke!

Nagyon tetszett a meditáció. Legemlékezetesebbek, talán az érzékelések voltak. Amikor a szimbólum fölé helyeztük a kezünket, a jobb tenyeremből való égető szívó érzés. Elengedésnél a hasi fájdalom. Illetve, hogy mennyire nehéz volt a palást.

Legmeghatározóbb felismerést így nehéz elmondani, hiszen jelenlegi élethelyzetemre vonatkozik. A kísérőm szó szerint közölte, legyek erős, bátor és tegyem meg a lépést. Ez egy olyan dologra vonatkozik, amit jó ideje halogatok, félelemből.

A meditáció végén én felszabadultnak, mindenkitől függetlennek és szabadnak éreztem magam, mintha repülnék. 🙂

Hétfőn este erős fájdalom jelentkezett a csuklyás izmomban. Valószínűleg a terhek cipelése miatt. Mondtad is, hogy várhatóak hasonló érzetek. Annyira erős fájdalmas volt, hogy alig bírtam mozogni. Remélem elindult az oldás! 🙂 Köszönöm!” N. A.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

„Szia!

A legemlékezetesebb élményem az volt a közvetítés alatt, hogy voltak olyan részek, amikor a többieket is érzékeltem. A meditáció alatt egy nagyon régi barátom volt a segítőm, aki gyermekkoromban volt – az azóta képzeletbelinek hitt – barátom is. Elképesztő volt látni az átalakulást, ahogy távoztunk Atlantiszból.

Az Atlantisz pusztulása miatti bűntudatra van példa a jelenlegi életemben is egy régi autó baleset kapcsán.

A meditáció óta fáradtabb vagyok, de mindig úgy alszom el, hogy amikor leteszem a fejem olyan érzés mintha már emelkednék is, pár másodperc múlva már nem is emlékszem semmire. Már egy ideje célom tanulással és tapasztalással fejleszteni magamban az intuitív erőket, a fényes út meditáció ebben is nagyon sokat segít nekem! Köszönöm! :)” T. G.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

„És harmadszor is köszönöm!
Úgy indultam el erre az utazásra, én ugyan hogy is fogom lerajzolni a szimbólumot amit utunk végén kapunk majd. De sikerült, köszönöm. És mindazt mit Atlantiszban átéltem. Jó volt érezni vonzását mintha hazatérnék. A palást mit rám tett kísérőm csodaszép volt. Másnap kitisztult számomra, hogy ami rajta volt az milyen motívum is valójába. ISTENFALEVÉL, ami egyben szívet is formáz.
A templom talaján lévő szimbólumot a meditációban nem ismertem fel, mivel 3D-ben érzékeltem és egyszerre csak kis részletét. Mikor a többiek mesélték az élményeiket esett le számomra, hogy én is az Élet Virágát fedeztem fel benne, csak részletekben. Az önbüntető programoktól megszabadulni megváltás volt, potyogtak a könnyeim közben.
A személyes szimbólumom, miután az is kitisztult teljesen, rájöttem ez a forma már gyerekkoromban megtalált és vonzott. De feledésbe merült.
Örülök, hogy újra megtalált, megkaptam!” H. V.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Szia Emőke!

Kicsit részletesebben írnék Neked, amit a helyszínen nem tudtam elmesélni. Pár mondatban visszajeleztem a csodálatos élményekről, amelyekben részünk lehetett. Velem is nagyon sok minden történt. Nagyon örülök annak, hogy sok-sok mindent tudtam érzékelni, és tudtam, hogy nem képzelődöm!

Segítőmet ismét Szent Johannaként éreztem. Végig Ő kísért,és közölte azt is,hogy ugyanolyan küldetéstudattal jöttem ebbe az életembe, mint akkor!

Személyes ajándékok között gyönyörű, fényes arany színű palástot kaptam,kristályhoz hasonló, fényes tulipánt, melyet rögtön a szívembe helyeztem.

Szimbólumként lerajzolt keresztet megnéztem, ez pápa kereszt szimbólum. Ezt még nem értem igazán,miért erre kellett helyeznem a kezemet. Talán….nagyobb hit….azt hiszem.

A legnagyobb dolog, az atlantiszi bűntudat oldása volt. Atlantisz pusztulásakor sok gyermeken nem tudtam segíteni. Óriási bűntudat, és félelem miatt soha nem akartam ide visszatérni. Pedig tudtam, hogy csodálatos világ!

A meditáció végén elmeséltem Nektek, hogy találkozhattam meg nem született gyermekemmel. Fájdalmas,sírós blokkoldás volt! Köszönöm szépen ezt is Neked!

Szeretettel: DANUTA

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Kedves Emőke!

Szeretném még egyszer megköszönni a pénteki meditációt. Elég izgatott állapotban érkeztem,repesett a lelkem, mintha éreztem volna, hogy valami készül. Aztán a fejem kezdett kicsit fájdogálni, gondolom a szimbólum hatása miatt.

Amikor elindultunk engem mintha kicentrifugáztak volna, elkezdődött egy forgó mozgás, ami szinte végig tartott, és úgy éreztem a testem is eldőlt közben a széken. ( úgy szédültem, hogy a végén meg sem tudtam mukkanni, )

Színek, fények váltakoztak többnyire élénk zöld, és a csukott szemhéjam mögött olyan érzésem volt, mintha gyertyaláng pislákolna a szimbólum irányából, pedig nem gyújtottunk gyertyát. A kis segítőinket megnyúlt koponyájú fénylényeknek érzékeltem. Atlantisz messziről egy lépcsős piramisra emlékeztetett, az épület, a templom pedig áttetsző kupola formának tűnt. Atlantiszban engem egy gyönyörű kékszemű szakállas férfi fogadott, Saint Germain-re emlékeztetett. ( a szeme volt gyönyörű, de a férfi is)

Azt mondta: nyugi, minden rendben. Olyan érzés volt, mintha mindig is ismertem volna.

Egy pillekönnyű fehér-arany palástot kaptam, rombuszmintás szegéllyel. Hasonló csuhás köpeny volt a többi alakon is, akiket érzékeltem, nem látszott az arcuk.

Az első szimbólum egy lángszerűség volt, amit hol fényesen szinte 3 dimenziósan színesen pulzálva láttam, hol pedig mintha egy fátyol lett volna a szemem előtt, ködösen. Szinte végig így láttam, mintha néha-néha a fátyol a szemem elé, néha félre libbenne. ( lehetséges, hogy a centrifugálás miatt :-)) Aztán a zöld láng valahogy átváltozott egy vörös rózsabimbóvá.

Kaptam egy medált amin rovott minta volt, és éreztem ahogy megtisztítanak. Megkérdeztem ami nekem még mindig a legfontosabb kérdésem, hogy mikor fogom helyrehozni az életemet, és végre az életfeladatomat végezni. Az a válasz jött, hogy máris azt teszem. ( pedig én ezt nem így látom) Aztán hogy-hogy nem, a teremtéses rész nekem teljesen kimaradt. Pedig bizisten nem aludtam. Meglepődve pislogtam amikor a többiek erről meséltek.

Amire még emlékszem az az, hogy rengeteg kép jött velem szembe, iszonyú gyorsasággal, ilyen lehet amikor valaki előtt lepereg az élete…mintha előző életeket néztem volna vissza, de csak töredékeket tudtam tudatosan észlelni.  Úgyhogy nagyon örülök a lehetőségnek, hogy megkaphatjuk a rögzített hanganyagot és vissza mehetek majd, mert vissza kell mennem. Köszönöm, B.T.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

– Mi volt a legmeghatározóbb felismerésed Önmagaddal (az életfeladatoddal, erőddel, Lelked múltjával és teljes Lényeddel) kapcsolatban?

Talán az, hogy habár még mindig nem világos pontosan mi is a dolgom, nem várhatom ölbetett kézzel, hogy kiderüljön, és visszakapjam a képességeimet, hanem nekem is tennem kell érte. Jó ötlet volt hallgatni a belső hangra, ami erre a meditációra vezetett,nagy segítség lehet az utamon. És alig várom a folytatást.

– Milyen érzetek, információk jöttek, események történtek a meditáció kapcsán, melyek új erővel hatottak Rád?

Eddig is volt egy különös vonzalmam Saint Germain iránt, olvasgattam könyveit, de fogalmam sem volt miért. Lehetséges, hogy ez egy régi ismeretség,és ez a találkozás magyarázatot adhat erre. Szívesen elfogadnám tanítómnak 🙂

– Minden, amit elmondanál, de nem kérdeztem rá és összességében mit adott Neked a FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ?

Olyan jó lenne ha mindenki ugyanazt látná, érzékelné egy utazás alatt, mert akkor biztos lehetnék benne, hogy nem az én fantáziám gazdag, és képzelődök. Mégis, a te szavaid, amit mondtál, hogy ott azon a szinten nincs már elmézés, megnyugtatnak, és még ha fantáziálnék is, a szédületes forgást nem tudnám szimulálni. Úgyhogy talán ez a megerősítés, hogy kicsit bízzak jobban magamban, és az érzékelésemben, ne legyek ennyire kishitű, ez az, ami a legfontosabb ebből a meditációból. köszönöm, T.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Kedves Emőke!

– Mi volt a legmeghatározóbb felismerésed Önmagaddal (az életfeladatoddal, erőddel, Lelked múltjával és teljes Lényeddel) kapcsolatban?

Talán a legmeghatározóbb a VAGYOK érzés, a lélek kortalansága és az örökké létezem érzése. Mindent tudtunk a létezésről. Ami még fontos, hogy úgy éreztem ott és akkor még nem korlátoztam magam semmiben, természetes voltam a teljességben és teljes voltam erőben, teremtőképességben, szeretetben, de nem csak én, hanem mindenki ebben az állapotban élt. Valami tökéletes, vagy tökéleteshez hasonlító létállapot volt ott. Éreztük, értettük egymást és egységben voltunk.

Talán azóta is ezt keresem életeken át és nem értem, miért nem AZ van. Nem vagyok otthon a mostani életben. Talán sosem voltam azóta. Köszönöm az otthon-lét érzését!

– Milyen érzetek, információk jöttek, események történtek a meditáció kapcsán, melyek új erővel hatottak Rád?

Az elején a veszteség miatti fájdalom nagyon mélyen megérintett, sírtam, aztán ez feloldódott, úgy éreztem, levették rólam ezt a fájdalmat, a szívemben felszabadulást éreztem. Akkori közvetlen családtagjaim most is azok-más felállásban.

– Minden, amit elmondanál, de nem kérdeztem rá és összességében mit adott Neked a FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ?

Összességében? Azt hiszem, úgy érzem, elmúlt a harag és a bűntudat ( vagy egy része ) az Elveszett Paradicsom miatt. Talán a reménytelenség is múlik és mintha kezdene a lelkem belül, magamban otthon lenni. Mi a dolgom ezzel, vagy van-e egyáltalán, még nem tudom. Megkérdeztem a segítőmet erről és azt mondta: Tudni fogod! Amit még érzek, hogy elmúlt a tehetetlenség érzése.Van kedvem cselekedni.

Jó lett volna ott maradni, de még jobb lenne egyszer újra úgy élni egységben, mindenkivel!!! Köszönet! A.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Szia Emőke!

Nekem ez volt életem első (csoportos) meditációja. Nehezen tudtam kikapcsolni az elmémet, mert nagyon meg akartam “látni”, amiket mondtál és nagyon akartam, hogy jó legyen. Így azt hiszem, tudatos szinten maradtam sokáig. Láttam 2 szemet – lila és rózsaszín “semmiben”, amikor belenéztünk a segítőnk szemébe, aki nekem egy aranyszőke hajú gyönyörű sötétkékszemű, fehér vászonruhás, kispántos kislány volt (ő egy aranykalász mezőn lépdelt). Első gondolatra ő a kisfiam volt, aztán valahogy a végére az az érzésem lett, hogy a kislányom, aki még nem született meg ebben az életemben. (Most úgy érzem, ennek az üzenete az volt, hogy igenis akarjak második gyereket – mert mostanában elbizonytalanodtam) A templomban hatalmas arany energiagömböt láttam, ezt álltuk körbe. Aztán a vége felé, amikor azt kérted, hogy a szimbólumot vegyük át, kinyitottam a tenyeremet és letettem a ceruzámat. Innen kezdődött a fizikei testem “elvesztése”. Egyszerűen nem tudtam irányítani, nem votlam benne, csak lebegtem a semmiben és töltekeztem energiákkal. Csupa pozitív energia vett körbe. Innen nem akartam visszajönni, amikor már a végét jelezted. Úgy éreztem, most kezdődne az igazi utazásom, akkorra “érkeztem meg” Atlantiszhoz.

Szóval nekem nem voltak konkrét jelek, szimbólumok és üzenetek. Szerintem meg fogom álmodni egyik este, ez sokszor szokott így lenni. Csak most kristályosodik bennem 🙂

Köszönöm Neked ezt az élményt, remélem még sok ilyenben lesz részem.

Várom nagyon a hanganyagot, mert minél előbb meg akarom még egyszer hallgatni és meg akarok próbálni visszatérni, hogy tisztább üzenettel jöjjek vissza. H.R.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Szia Emőke,

nagyon örültem, amikor megtaláltalak és örültem, amikor megláttam, hogy Pestre is jössz. Tudtam, hogy fontos találkozás lesz és izgatottan vártam a meditációt:

Különleges élmény volt, hogy ennyire tisztán láttam! és tudtam! amit kaptam szimbólumot és üzenetet hozzá. A palástom színes volt, narancs piros kék és nehezebb anyagú. Azt kaptam hozzá, hogy feltűnőnek kell lennem és vezetnem az embereket (a népet).

A vezetőm a fénylény egy mostani ismerősöm volt, akivel nagyon erős lelki kötődésünk van (tudjuk, hogy nem csak ez életbeli a kapcsolatunk)

Teljesen egyértelmű a szimbólum is, hogy miért kaptam. Figyelem a változásokat magamban és körülöttem, mert vannak:)

Azóta folyamatosan erősödnek az energiáim,(amit mondtam, h kaptam fentről tavaly nyáron és tudom vele segíteni az embereket) és egyre többen jönnek hozzám.

Köszönöm, hogy részt vehettem, megyek legközelebb is! 🙂

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Kedves Emőke!

Még mindig emésztem a történteket, ami azóta változott, hogy nagyon nyugodtan és jól alszom éjjelente. Lesem és várom az egyéb jeleket is, kíváncsi vagyok, nagyon!

Veled eddig minden alkalom nagyon jól sikerült, a változások kézzelfoghatóak voltak. Köszönöm az eddigi lehetőségeket is! Üdv: M.A.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Szia Emőke!
Egy pár gondolatot szeretnék veled megosztani a 22.-ei Budapesti Atlantisz beavatás meditációról.

Atlantisz városát én nem láttam, csak gomolygó ködfelhőket melyeken fények hatoltak át.
Aztán megpillantottam négy hófehér karcsú és magas tornyot. A kísérőm magas volt és emberforma,és szürke színű bőre volt, megfogta a kezem és én azt tapasztaltam hogy nincs bennem félelem, sőt valami kellemes otthonosan ismerős érzés kerített hatalmába. ( Csak pár nappal később olvastam egy leírásba hogy Atlantiszban szürke színű emberek is éltek, ekkor megdöbbentem…..) Belenéztem kísérőm szemébe, de először nem láttam csak sötétséget majd később megpillantottam a saját tükörképem. A beavató helység sem volt helység csak gomolygó fények, ködök, felhők mindenütt. Középen tűz égett ami odavonzotta a szemem. A szemem előtt egy szív alakú szirmokból álló fényes rózsaszin virág jelent meg.Villódzott, lüktetett. Azután valaki rám terített egy palástot. A palástom csodaszép volt smaragd zöld, fénylő arany virágmintákkal dúsan himzett. A könnyű anyag hihetetlen melegséggel ölelt körbe. A tűz mellett volt még valaki, egy hindu maharadzsára hasonlított, zöld turbánt viselt, rám emelte a tekintetét. Az életvirága szímbolum nekem nem nyilvánult meg. Csak aranyszínű hosszukás láncszemeket láttam, a térben kivetítve, és most ennyi idő után értettem meg hogy a szemeket nekem kell egymásba fűzni hogy össze álljon a teljes kép.
Azután még láttam önmagam hosszú fehér színű ruhában mezítláb táncolok a tűz körül és mögöttem repked a palást és szikrázik a ruhám, spirálisan haladok fölfele, elemelkedve a talajtól, és az az érzésem hogy nem vagyok egyedül, fogják a kezem…..

Még most is eszembe jutnak a meditáció jelenetei, visszagondolok rájuk, gondolok rájuk.
Remélem még találkozunk. Üdvözlettel Julianna.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz

 

Kedves Emőke!

Köszönöm a lehetőséget az utazásra! Íme az én “néhánymondatom”:

Nagyon nehezen indultam neki az utazásnak, egyszer-kétszer visszafordultam, de végül megérkeztem. Ott úgy éreztem, hogy én vagyok a sötétség és a fájdalom.

A tisztításhoz hexagram szimbólumot kaptam, majd egy napraforgó közepében ülve a vezetőm “Nekem adta a fényt” és átnyújtott egy aranyból készült Nap szimbólumot, amit a szívembe zártam. Visszafelé jövet már én sugároztam a fényt.

Köszönöm az utazást! A.

FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Atlantisz