Kedves Emőke!
Nagyon vártam ezt a témát, tudtam hogy van dolgom vele rendesen, nem igazán tudtam kitalálni mi fog történni, de mindenképp ott kellett lennem. Ahogy sejtettem, rengeteg gyermekkori emlékem jött elő, sok olyan is amikről nem is tudtam, ezeknek is köszönhetően nagyon sok mindentől szabadultam meg aznap. Nagy hatással volt rám a meditáció, minden alkalommal egyre erőteljesebb megélésekkel. A változást a körülöttem lévők is észreveszik rajtam! Köszönöm! T. G.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke!
Ismét egy csodálatos utazással gazdagodtam. Lelkem hangjának engedelmeskedve betekintést nyertem jelen életem megtörtént eseményeibe. Fájdalommal járt a behegedtnek hitt sebek újra felszakítása. Szembesültem azokkal a megéléseimmel, melyekről úgy gondoltam, hogy már nincsenek rám hatással. Először nehéz, súlyos szárnyakat kaptam az emelkedéshez. Minél feljebb jutottam, úgy lettek a szárnyaim egyre könnyebbek. Egy arany mezőre értem, ahol már áttetszőnek éreztem magam. Mihály Arkangyal üdvözölt, kezében kaduceust tartva. Születésemtől fogva velem tartott és óriási megkönnyebbülést okozott azzal, hogy a még visszahúzó kötelékeket kardjával levágta rólam. Felszabadultan pillantottam meg az előttem álló utat. Egy lila palástot terített vállamra és átadta kezembe a kaduceust. Időnként a kaduceus fénye világította be következő útszakaszomat, de néha azt éreztem eggyé válok vele. Végezetül két fontos szót kellett magammal hozni.
Az érzelmek folyton változtak az utazás során. A nagy katarzistól a gondtalan lebegésig minden lejátszódott bennem. Megerősödve tértem vissza.
Ezzel az erővel a nap későbbi szakaszában sikerült meghoznom egy határozott döntést. 🙂 Emőke! Köszönöm, hogy Veled tarthattam ma is. Szeretettel: H. M.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke!
Köszönöm Neked a mai közvetítést (is)! Nagyon érdekes volt szembesülni azzal, hogy a Jó Isten a tenyerén hordoz, minden nehézség ellenére is. Ezt éreztem sokszor életem folyamán, de most láttam is! Jó volt magamat könnyednek, felszabadultnak látni. Nekem elsőre a “szeretet” jött (aztán még agyalgattam), ami összhangban van a múltkori “szív”-vel is.
Nagyon köszönöm Neked!”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Szia Emőke,
Hálás, hálás, hálás köszönet neked és az Égieknek is e csodálatos segítségért, tisztulásért, hatalmas oldások történtek vasárnap az Énkép meditációban, még ha nehezen is ment az átjutás, de megérte:))) Sok, sok hatalmas élmény volt, találkozás a nagymamámmal, aki már régen meghalt, megélhettem a fogantatásom újra, Dervis táncot jártam, 2 segítő is megjelent. Amikor kérhettük az öngyógyítást egy szemet láttam, amiből arany fény áramlott a 3. szemen keresztül a szívembe, majd az egész testemet átitatta, ennek a hatását melegségben is éreztem. A végén pedig felszabadulva pillangóként szállhattam és segíthettem másoknak is elvágni láncukat. Köszönöm! V. K.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke!
Lélekben és testileg is megkönnyebbültem, és nekem ez nagyon-nagyon fontos! Olyan látványosan változtam, hogy a más is észrevette.
Nagyon köszönöm Neked!
Sok szeretettel: B.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Szia Emőke!
Nagyon furcsa érzés hatott rám már az elejétől fogva, ahogy megérkeztem. Az első, hogy a tarkómnál éreztem valami bizsergést. Miután elkezdtél beszélni a meditáció előtt, már akkor elkezdtek potyogni a könnyeim, amit nem igazán tudtam befolyásolni, de nagyon jól esett, mert éreztem, hogy megkönnyebbülök. Ez folytatódott a meditáció elején is aztán pár perc alatt teljesen ellazultam ami számomra is meglepő volt, mert nem vagyok egy könnyen lazulós típus. 🙂
Én először voltam, tehát nem tudtam, hogy mit fogok tapasztalni, de összességében pozitív megkönnyebbülést éreztem és miután hazaértem egy óra múlva el is tudtam aludni, ami megint ritkán fordul elő nálam. Este viszont nyugtalanabb voltam nem tudtam aludni, biztos hogy ez a folyamat része, mert valamit fel kell dolgoznom. Bár konkrét képek nem jöttek nálam elő, de közben éreztem, hogy hatások érnek, vagyis zajlik bennem valami. Például úgy éreztem a meditáció közbe hogy erősen nyomódik a hátam a szék támlájába úgy, hogy szinte fájt.
Nagy élmény volt! Köszönöm!
Mindenképpen szeretnék még majd elmenni meditációra, remélem összejön!
Neked pedig gratulálok a munkádhoz, mert ez egy nagyon érdekes és pozitív dolog amit csinálsz! 🙂 puszi K. B.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Szia Emőke!
Én Reikis vagyok tehát elég sokszor és különböző módokon, helyeken és helyzetekben már megtapasztaltam és folyamatosan tapasztalom az energiát. Végeztem agykontrollt Domján Lacinál. Művelem a chi-kung-ot, gyakorlom a tibeti ötös jógát is. Részese voltam már néhány beavatásnak /jónak és rossznak is (bár a rossz beavatás nem sikerült) mert a segítőim akkor sem engedték, de erre csak utólag jöttem rá/. Amiért elmentem hozzád kedvesem hívására elsősorban, (neki vannak, voltak önértékelési, elfogadási gondjai) de az új dolgok megtapasztalása vezetett.
Általad közvetített meditációban is hasonlóan érzékeltem a JÓ energiákat. Hála mindenkinek, akinek része volt benne.
Először blokkot éreztem és csak az utolsó harmadban, amikor KÉRTEM a segítséget vezetőimtől akkor oldódott fel minden és kaptam a képeket: utcákon suhantam arany színű házak között egyre gyorsabban míg szerintem a tenger kékjét el nem értem tán akkor amikor mondtad, hogy nézzünk meg a vizben a tükörképünket.
Kértem a gyógyítást néhány helyre és éreztem, hogy kaptam is. 🙂 A korona csakrámnál jött be a fény és töltött folyamatosan. Életfeladatom a SZERETET ezt nem kell ragozni.
Az Indián medin is ott leszek a nőin nem, de szeretnék elmenni a Fókuszra is. Jah nem is mondtam ma napközben (munkában) beugrott (vagy tán súgtak? 😉 ) az ugrott be hogy igen is dolgoznom kell a felső vezetőmmel, segítőmmel, ezért is várom a hangfelvételedet.
Köszönöm ezt ez óriási élményt! HÁLA neked is! Ölellek! Namaste! M. C.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke! Köszönöm, hogy segítségünkre voltál a vasárnapi meditáción, nagyon jó volt! Felvillanyozó élmény volt, csodásan éreztem magam, legjobb a felszabadult szárnyalás volt, amit a meditáció nagy része alatt élvezhettem! Az is jó hogy megbizonyosodtam arról, hogy ez egy igazi testen kívüli élmény volt, ugyanis amikor visszanéztem a testemre nem reagált az akaratomra, fura volt, de megnyugodtam tőle 🙂 ! Amikor az elején színeket láttam, már sejtettem, hogy ez a meditáció intenzívebb lesz számomra, mint az előző! Hihetetlen nyugalom uralkodott bennem egész végig, nagyon jól éreztük magunkat a segítőmmel együtt, repültünk, táncoltunk, és ezeket kombinálva igazán felszabadultan, hatalmasat buliztunk!!! Csodálatos élmény volt, Nagyon szépen köszönöm!
M.A.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Szia Emőke!
Először is köszönöm újra minden közreműködőnek, hogy ott lehettem és megtapasztalhattam néhány új csodát!
Szükségét éreztem annak, hogy részt vehessek ezen a meditáción, mert az utóbbi időben “kátyúba” kerültem, sok negatív lehúzó erő vált életem részévé és éreztem, hogy nem így kell tovább mennem.
Úgy éreztem, mintha valaki “belém bújt” volna és könnyűvé, relaxálttá tette a testemet végig a közvetítés alatt. Konkrét gyógyítás is történt, ugyanis a jobb fülem mögötti fejrészem már elég régóta intenzíven fájt és egyre rosszabbnak éreztem, a meditáció alatt először erősödött ez az érzés, aztán láttam, hogy kivettek onnét egy piros vérrögnek tűnő dolgot, határozottan meg is mutatták nekem, ezután pedig megszűnt a fájdalmam, ami azóta sincs ott. Gondolom, hogy valóban nem vérrög lehetett, mert akkor azért már valószínű, hogy lebénultam volna. Arra a következtetésre jutottam, hogy ezzel mutatták meg, hogy mi vár rám, ha nem térek le arról a rossz vágányról, ahol egy ideje járok és térek vissza a pozitív utamra. Idáig is éreztem, hogy ez ilyen jelzés lehet, de most meg is értettem, hogy nem “szórakozhatok” tovább és nem feszíthetem tovább ezt a húrt.
Azonkívül határozottan éreztem azt, ahogy a jobb karomat egy kicsit “helyre teszik”, ilyet reikizés közben is szoktam érezni. (ugyanis a jobb oldalamon vannak nyak, könyök, térd problémáim)
Szóval a közvetítés nekem azt a bizonyosságot adta újra, amit egyébként már régóta érzek és talán egy kicsit tudok, hogy igenis van “felsővezetés”, vannak segítőink. Remélem, hogy ez újra megerősít a hitemben és újra vissza tudok térni és a lehúzó fizikai erők elől lesz erőm kitérni.
Nagyon várom a következő közvetítést, úgy érzem, hogy ott kell lennem ahányon, csak ott tudok lenni! Ölellek: SZJ
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
Drága Emőke!
Jó volt nekem a lecsitulás vasárnap, az Énkép Meditáción. Köszönöm!
Nagyon felpörgött életet élek, és kifejezetten vágytam rá, hogy végre csak magammal foglalkozzak, lenémázott telefonnal a táskámban! 🙂
A meditáció során megélt emlékezetes élményeim:
Az első, ami eszembe jut, a meditáció vége felé “látott” spirálosan forgó, széles szájú arany “tölcsér”, ami a meditáció után még tisztított, és emelt engemet. Ez a kép akkor jött, amikor mondtad, hogy egy másik típusú energia érkezett.. 🙂
Nagyon jó volt találkozni Mihály arkangyallal, aki várt, és átölelt engem, erős vállain megpihenni végre nagy megnyugvás volt. S akkor jöttem rá, hogy egy fiú / férfi, aki egész életemben valahogy mindig felbukkan, és többször illetve sokáig szerelemben voltam vele, nos, azért vagyok annyira “rákattanva”, és azért érzem azt a mély szeretetet iránta, mert nagyon hasonlít Mihály arkangyalra! A tettei azonban itt, a földi síkon nem tükrözték vissza mindig pozitíven eleddig azt a mély ragaszkodást, amit én érzek. S most végre lezárhattam szeretetben, békességben ezt az “ügyet”. Egyszerűen hasonlít. Mihály arkangyallal, azonban meditációmban bármikor találkozhatok, így nem kell “pótlékot” keresnem Őrá a földi síkon.
A meditáció végén egyetlen szó jött: tennivágyás. Még kicsit “vitatkoztam” is magammal, hogy nem inkább “tett” ?? Nem. Az jött, hogy tennivágyás. S valóban ez az, ami mindig tovább segít az élethelyzeteimen.
Legmeghatározóbb felismerés:
Továbbra is azt tudom mondani, hogy a földi életem férfijára való ráeszmélés illetve a megfelelő helyén kezelése volt a legmeghatározóbb felismerés most.
A két aranygömb megjelenése nyugalomban töltött el, és számomra az isteni “norma”-t képviselte, s így nagy örömmel “egyesültem” vele. Hogy az isteni norma teljesen átszőhessen. Még soha nem “láttam” ennyire tisztán aranygömböt.
A rózsalugason való áthaladás nagyon érdekes volt, mivel sehogyan sem fértem bele a lugasba… azaz sokkal nagyobb és áttetszőbb voltam, mint a fizikai rózsalugas, és haladtam előre, azonban nem pusztán a rózsalugasban, hanem a lélektestem jóval túlnőtte azt. A “lábaim” a rózsalugas alján voltak, ott haladtam, de fájdalom és ellenállás nélkül haladtam szépen előre. Ahogy letekintettem, simán láttam a rózsalugas tetejét végig, felülről. Egyszer még gondoltam is, hogy meg kéne növelni a rózsalugast a méretemhez, de a rózsalugas ugyanakkora maradt..
Érzetek, információk, események:
Fent leírt “képek” mellett nagyon sokszor gyönyörű lila fények, és néha sárga “érkezett”… 🙂 Az is érdekes volt, ahogy a meditáció kezdetén kissé feszülten egymáshoz érő kezeim szépen kinyíltak, és mintegy ölelésre ajánlották fel magukat.
Plusz, amit adott a Fényes Út meditáció?
Nekem most nagyon fontos volt az a szeretet, amit mindvégig éreztem, és a mondataid, amik megerősítőek voltak. Emberközeli és mégis szakrális magasságú volt a meditáció, amelyben az elfogadás, a szeretet, és az együtthaladás élménye volt meghatározó. Jó volt érezni körülöttem a többieket, nagyon hálás vagyok Neked azért a sok megerősítő mondatért, amit folyamatosan mondtál… hogy megvártál mindenkit, hogy folyamatosan bátorítottál, ez most nekem nagyon kellett. Köszönöm!
Ez a megnyugvás most különösképpen azért volt nagyon jó, mert mostanában – kb 3 hete – nagyon furcsán zakatol a szívem, meg jó nagyokat beledobban, EKG és vérvétel is rendben van, én mégsem vagyok nyugodt… Mostanában valamiért szinte pánikszerűen rágörcsölök a magam és gyermekeim életére… Fura, mert azt hittem, hogy belül nyugodt vagyok, és bízom a magam és az Univerzum jószándékában, erejében… Szóval, most zavartság van bennem, de türelemmel várom és vágyom a változást.
Köszönöm, hogy végighallgattál! 🙂 Szeretettel: M. I.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
Szia Emőke!
Mindig hittem magamban, hogy visznek az energiák, és biztosan ott vagyok, ahol lennem kell.
DE: ismét csodálatos, fájdalmas, de annál felemelőbb élményben volt részem vasárnap, az “Énkép”meditáción. Sok blokktól szabadultam meg, amire fel voltam készülve. Már nagyon régóta dolgozom magamon, de még mindig jönnek fel események, amelyek oldásra szorulnak. Hála és köszönet! H.E.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
Kedves Emőke!
Nagyszerű élmény volt a vasárnapi meditáció. Pont akkor pont az érkezett meg hozzám, amire igazán vágytam, és amire szükségem volt egy újabb lépés megtételéhez fényes utamon. 🙂 A személyes történéseken túl, nekem ez az alkalom igazi istentisztelet volt. Isteni énemmel találkozva, megszülettem az újba, isteni erőkkel körülvéve, védve és segítve, gyógyultam és épültem, hogy visszatérve egy teljesebb életet élhessek.
Köszönöm az Égieknek és Neked a csodás, felemelő érzeteket! LK
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
Kedves Emőke!
Napok óta próbálom összeszedni a gondolataimat az Énkép meditációval kapcsolatban. Nem könnyű azt a káoszt megfogalmazni és egyre erősödő feszültséget leírni, amit a meditációban átéltem.
Több évtizedes meditációs múlttal a hátam mögött a mai napig nem értem mi és miért történt akkor velem. Teljesen máshol voltam, mint a többiek. Azóta eltelt 5 nap során nem tudtam úgy elmerülni a bensőmben, mint korábban. Érdekes módon a belső harmónia és boldogság érzés továbbra is töretlen maradt.
Az Atlantiszi beavató utazás fantasztikus volt, és ebben az emelkedett állapotban mentem két héttel később az Énkép meditációra is.
Vezetőim tanácsára azóta is napi szinten csinálom az energiarendszerem negatívumoktól történő megtisztítását. Azt ajánlották, hogy ne kérjem, hanem tegyem önmagam tisztítását, hiszen a tudatommal létezésem minden pillanatában egyre erőteljesebb teremtek, és ez a teremtés válik a valóságommá itt a fizikai világban. Úgy gondolom, hogy ezt minden önmagát fejleszteni vágyó embernek tudnia kellene. Egyre inkább mi teremtjük meg a saját életünket, és lassan szükséges átlépnünk azon az egyre inkább nem működő nézeten, hogy kérjünk és várjuk a csodát. Mi magunk vagyunk a csodák, Isten kinyilatkozása. Minél nagyobb szeretettel fordulunk a szívünkben lakozó Isteni Énünk felé, annál erőteljesebben tapasztalhatjuk meg Őt. Életünk minden pillanatát éljünk is eszerint!
Szép napot és kellemes hétvégét kívánok Neked Emőke!
Szeretettel. Sz.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
Kedves Emőke!
küldöm az első meditáción átélt észrevételeket, megéléseket.
A bevezető rész után rögtön hullani kezdett a könnyem. Tehát a felemelkedés az nem úgy történt hogy felfelé, hanem, mintha egy forgószél lett volna, de először nagyon lassan jött. Attól féltem, hogy leesek a székről, olyan intenzív, eufólikus állapot volt, nem mertem mozdulni, csak körbe-körbe, nagyon intenzíven, a fejben a nyomás itt is megvolt, szinte folyamatosan. A segítő arcát nem láttam, csak azt éreztem, hogy a bal vállam mögött van, és ott is volt folyamatosan, rögtön Nagybátyó jutott eszembe, talán Ö lehetett?. A rózsa lugast nem nagyon láttam, bemenni, nem volt egyszerű. Azok az emlékek jöttek elő, amikre gondoltam, nem spontán dolgok, olyan, mintha ezt ki akartam volna kerülni, hanem jött egy vékony, nagyon kanyargó alagút, hosszan, nagyon hosszan és gyorsan, alul lila, középett fényes sáv, a felső része elkezdett világosodni, mintha lámpával lenne kivilágítva. Utána mintha a habos felhők felett egy gyors hajóban ültem volna, és ott hullámozva siklott a hajó, de itt is elég gyorsan. Ezt következő rész nem tiszta, kicsit zavaros, mert nem tudom, mit jelent letenni, befogadni a gyógyulást. A hajós történés után mintha egy tavat láttam volna, nagyon világos kék színnel ott voltam a közepén, de nem benne, hanem rajta, a tó alakja szív alakú, amelyből egy nagyon fehér galamb lett, mintha én emelkedtem volna ki, ez egy nagyon jó érzés volt, szárnyalni, szabadnak lenni. Azt nem tudom, melyik ponton, de elkezdett a halántékom nagyon fájni, de egyszer csak megszűnt a fájdalom. Amikor arról volt szó, hogy odamenni, átölelni, még mindig nem láttam sem a testet, sem az alakot. Csak azt éreztem, hogy megölel, ami melegséggel töltött el és könnyek megint megindulnak. És egy fény öv vette körül derék tájon. A vállam meg egyszer csak lejjebb ment vagyis azt éreztem, olyan, mintha leesett volna a vállam, nem gondoltam, hogy lejjebb is tud „esni”.
Köszönök mindent, T.I.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
Kedves Emőke!
Köszönöm a lehetőséget, amit a vasárnapi meditáció adott.Álltam és éreztem, hogy jött rám az energia. Először nehézkesen, majd egyre könnyebben emelkedtem fel az égi tér felé. Mesterem segítségével végighaladhattam életutamon. Eleinte nehezebben lépdeltem a felbukkanó gyermekkori emlékek között. Közben a fizikailag is éreztem, ahogy blokkoktól egymás után szabadultam meg. Bilincsek, súlyos terhek, csomagok, puttonyok kerültek le lábaimról, hátamról, vállaimról. Az utolsó szakaszon már emelt fővel, büszkén lépdeltem. A fénygömb még egyszer áttisztította utamat, majd eggyé váltam hatalmas energiáival. Az út végén összeolvadtam Isteni Énemmel. Hatalmas, szeretetteli kristályos csillogásúnak láttam őt. Éreztem magamban a boldogságot és a teljességet. Azóta erősödött az érzékelésem. Az élet nagy kirakósában egyre több kocka a helyére kerül.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke!
Megint nagyon sokat kaptam Tőled és az Égiektől. Mivel a meditációm az Öcsém halálának évfordulóján volt, biztos voltam abban, hogy valami lesz Vele kapcsolatban. Na amit kaptam, arra egyáltalán nem számítottam.A lépcső tetejére pikk-pakk felértem, ahol gyönyörű napfelkelte fogadott. (Utólag azt gondolom, hogy ez az előző meditáció hatására volt így.) Ekkor mondtad, hogy lépjünk az első lépcsőfokra. Na akkor vissza, és a harmadik lépcsőfoknál jöttek a problémák. Azzal kellett szembesülnöm, hogy számomra az Öcsém születése nagyon nagy trauma lehetett, és ezt nagyon-nagyon mélyen elnyomtam magamban.Önmagában egy testvér születése megváltoztatja egy gyermek életét, de ez nálam még azzal tetéződött, hogy születése előtt Anyukám hetekre kórházba került, én pedig a több száz kilométerre élő nagymamámhoz. (Akit nagyon szerettem, de ritkán találkoztunk, és akkor a világ amúgy is fenekestül felfordult körülöttem, mert előtte meg én voltam kórházban.) Először arra gondoltam, hogy nem szeretném, hogy levelem nyilvánosságra kerüljön, de lehet valaki számára segítség, hiszen nemcsak “elszenvedői”, hanem több gyermek szülésével “okozói” is lehetünk ilyen szituációknak. Annyira mélyen eltemettem a fájdalmamat, hogy a környezetem se vette észre, és én is csak most szembesültem vele.
Hálával és szeretettel B.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Szia Emőke!
Végre odajutottam, hogy írjak neked a múlt heti meditációról.Már a meditáció előtt, amikor elcsendesedtünk, nagyon erősen éreztem az energiát, ami körülölelt mindenkit.Gondolatban szinte majdnem minden előbb megjelent a fejemben, mielőtt beszéltél volna róla. Teljesen át tudtam adni magam a folyamatnak.Éreztem, hogy semmi akadálya, hogy a gyógyulási folyamatok végbemenjenek bennem. :)Nagyon köszönöm az élményt: Erika”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Drága Emőke,
a második meditáció volt amin részt vettem Nálad, s ha lehet még izgatottabban vártam mint az elsőt, hiszen már tudtam, hogy mennyire más, mennyivel több, mint amiben valaha is részem volt.
Nagyon erőteljes oldásokat éltem meg a szüleimmel való kapcsolatban, ami azóta is látványosan alakul a fizikai életben:) Pár nap múlva erős fáradtságot éreztem és a szívemnél “nehézlégzést” ( ahol a nagy oldódások voltak).
A felismerésem az volt, hogy a félelmem a párkapcsolattól az Ő nem túl “tökéletes” kapcsolatuk miatt van. A felismeréssel szinte rögtön könnyebbnek éreztem magam,s tudtam, hogy már beengedem a férfi energiát. Főleg a szívemnél éreztem végig a nehézséget, de egyszer csak megszűnt és könnyű lett minden ( akkor a könnyem is kicsordult) csak szeretet volt.
Köszönöm, várom a következőt! M.Gy.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke!
Ismét elkápráztattál, csodálatos dolgok történtek!
Amikor a lépcső előtt álltam, akkor egy csodás fehér, alul széles és felfelé keskenyedő lépcsőt láttam. A legteteje annyira keskeny volt, hogy ott már nem volt hely csak “egy utat” választani. Amikor vissza kellett nézni, azt láttam, hogy utak összevisszasága van mögöttem, és köztük lukak, szakadékok vannak. Kicsit meg is ijedtem, mi van, ha “félrelépek”?! Aztán rájöttem, pont azokat az utakat jártam be, amiket kellett. Hiszen lentről elindulva számos úton haladhattam volna. Mégis eljutottam “idáig”.
Kislányként elképzelve magam egy szertelen, csintalan, barna hajú lánykát láttam, aki a felkínált ajándékra annyira kíváncsi, hogy hason fekve az állát a kezére támasztva azt mondogatja: Mutasd, mi az, mit hoztál?
Az ajándékot úgy láttam, ahogy a vezetőm a kezében tartva felém nyújtja és én egy csodálatos bronz és arany színű, oldalán szögletes, olyan mint egy anyacsavar, de kevesebb szögletű gyűrűt láttam. El nem vettem, meg nem kaptam, csak megmutatta.
Az ünneplést sem hagytam a többiekre, velük együtt én is táncoltam, sőt repkedve közlekedtem. Amikor a kezemet kellett volna megfogni, hogy tovább vezessen a vezetőm, engem a ruhámba kapaszkodva húzott vissza, hogy ne siessek annyira, legyek türelmes.
Hát, most ennyire emlékszem, de ha eszembe jut még valami, megírom.
És egyúttal jelentkezem a következő budapesti meditációra is!
Még egyszer köszönöm! A.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Szia Emőke!
Teljesen őszintén én nem látom felét sem annak, amit mondasz a meditáció során, ennek ellenére hatalmas megéléseim vannak.
Láttam a hófehér fénnyel átitatott lépcsőt, a hatalmas energiagömböt, ami felé tartottam. A többit sajátosan éltem meg.
2 ajándékot kaptam: egyik nőiességem szimbóluma: hajlékony, szép, (minden értelemben) nőként láttam magam rituális táncot lejteni, fehérarany fényruhában, a másik ajándék saját magam feltétel nélküli elfogadása: babaként megszeretgettem magam – mint anyám. Épp egy anyaseb gyógyítási folyamat közepén vagyok, mindkettő ehhez adott sok támogatást.
Amit elhoztam a meditációról, hogy feltételek nélkül szerethető vagyok, úgy ahogy vagyok, jó vagyok, és hogy bennem lakozik a nőiség, a hajlékony nő, és nem vagyok olyan férfias nő, mint amilyennek hiedelmeim által tartottam magam. Ezt a két hatalmas gátat kezdtem lebontani a meditáció alatt.
Izgalmasan várom a folytatást, mindenképpen meg fogom még többször hallgatni a meditáció hanganyagát.
Köszönöm Neked ezt a lehetőséget! R.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke,
Meditáltam már, de ehhez hasonlón, s ehhez ehhez hasonló élményben még nem volt részem. Kavarodott bennem, a hiszem meg nem is érzés, s hogy képes leszek e beleengedni magam mindabba, ami majd történik.
A legemlékezetesebb pillanataim, ahogy találkozom az égi vezetőmmel. Számomra az anyaképet szimbolizálta. Láttam magam kisbabaként, s ebben a rövid villanásban kaptam tőle egy puszit, törődést, valamit, amit most nem tudok szavakba önteni, de végülis szeretetet kaptam, amit valahogy másképp kaptam meg a szüleimtől.
A másik bevillanás, hogy rengeteg levendula között táncolok. Nagyon jó érzés volt magamat olyan nőként látni, külsőleg és belsőleg is, amilyen lenni szeretnék. Vagy már az is vagyok?
Egy másik tablóképen egy kórházi babakocsi ban fekszem, csecsemőként, s anya es apa letérdelt elém, s bocsánatot kért. Bárhová megyek mindig oda lyukadok ki, hogy a szüleimmel való kapcsolatomat kell gyógyitanom. Nekem kell alázatosnak lennem, megbocsátanim, megértőnek lennem, s ez alil-alig ment csak. S ez a pillanat amit most megéltem, nagyon jól esett, hogy ők is felvállalták.
Azóta sokat álmodok, nagyon élesen megmaradnak reggelre is. A férjem szerint kisimultam. Köszönettel, D. V.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke!
Nagyon különleges volt a csoportos meditáción részt vennem. Lányommal jöhettem. A délutáni egyéni közvetítés foglalkoztatott még, de az önismereti munka folyamatos nálam mióta kb tíz éve a pszichodrámával ez elkezdődött bennem.
Most egy másik szinten való önmegtapasztalásban lehetett részem. a lélek szintjén “ismereteket” szerezni alig találom a jó szót -inkább bizonyosságnak, belső meggyőződéshez jutásnak lehetne fogalmazni. Ez a megtapasztalás, akár a szárnyaké nagyon megerősítő. Belső szilárdságot, biztonságérzetet ad. Olyan érdekes ez, mikor épp a szilárdnak képzelt, sűrű anyagitól való eltávolodás történik, azt érzem megszilárdítónak.
A súlyoktól való megszabadulást nagyon valóságosnak éltem meg. A hátgerincbe ágyazott súlyok után a vesémből lógókat rajta függeszkedőket is elengedhettem. Ez nagy megkönnyebbülést jelentett. Átéltem azt is, hogy egy erős kötél tekeredik le a törzsemről- a gyomrom feletti résztől a derekamig- talán a szárnyamat is ez tartotta lekötözve? De a napfonatomat, önértékelésem központját bizonyosan.
Nagyon jó érzés volt visszakapni a mosolyomat. Egész végig mosolyogtam ezután és derű töltött el.
Az ajándék nem tárgyiasult, azt hiszem ez az új, más minőségű jelenlét a kapcsolataimban. Ezt kezdtem el gyakorolni. Nagyon köszönöm. Hálával tölt el, hogy a részese lehetek ennek a folyamatnak. Szeretettel ölellek: Zs.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Szia Emőke!
Nagyon köszönöm a mai meditációs estedet. Számomra egy igen fontos témának az oldása következett be. Már több meditációt és elengedő, elfogadó gyakorlatot végeztem, a szeretettel kapcsolatban. Ma este a közvetítésed alatt a következő történt velem:
Amikor a lépcsőhöz értünk, ahol a jelen élet fájdalmait lehetett elengedni, ott az első lépcsőfokról nem is tudtam tovább haladni, mert ismét belém hasított az a fájdalom, hogy anyu engem sosem szeretett (vagy ugye legalább is én így éltem meg). És meg is jelent egy energia forma aminek igazán se alakja, se arca nem volt, de úgy éreztem, hogy anyukám az, és kértem, könyörögtem neki, hogy szeressen végre, fogadjon el. De semmi hatása sem volt a könyörgésemnek. Sőt, mintha hátat fordított volna nekem. És azt éreztem, hogy nem tudok tovább menni felfelé a lépcsőn, amíg anyukámtól meg nem kapom ezt az elfogadó, szeretet energiát. Kértem a segítőket is, hogy segítsenek, de semmi. Kérdezgettem, hogy ki Ő (mármint ez a alaktalan energia), de semmi választ sem kaptam. Aztán egyszer csak fent voltam a lépcső tetején, ahol rám terítették a fehér lepelt, és megkaptam a koronát is. De úgy éreztem, hogy nem kaphatom meg a koronát, amíg anyukámtól nem kapom meg a szeretetet. Földhöz vágtam a koronát, és visszaszaladtam a lépcső aljára, és könyörögve kértem a segítőket, hogy mutassák meg mi a megoldás, de semmi. Majd hirtelen magamhoz húztam ezt az energiát és éreztem, ahogy elárasztom a szeretetemmel. Igazából öleltem is, meg belém is olvadt, de valahogy mégsem lettünk teljesen egyek. És ekkor már a fejemre került a korona is. Majd kaptam is a harmadik szem csakrámba ajándékba egy kék kristályt.
Hazafelé azon gondolkodtam, hogy ki, vagy mi lehetett ez az alaktalan energia, és úgy gondolom, hogy talán az a részem volt, aki ezt a nem szerethető részemet képviselte, és remélhetőleg most sikerült helyére kerülnie bennem, az önszeretet energiámban.
Úgyhogy izgatottan várom a hanganyagodat, mert azt hiszem még egy párszor meg fogom ismételni ezt a meditációt.
Köszönök mindent, és a Te szavaiddal élve : Elégedett életet kívánok! Szeretettel: T. E.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke!
Én voltam az tegnap, szőke, rövid hajú 😀 aki mondta, hogy nem érezte az örömujjongást, meg a Mestert, segítőt, meg a koronát (utólag rájöttem, hogy a koronacsakra nyitott volt, forgott helyette ).
Azt hittem először, hogy valami baj van velem, sőt voltak olyan részei a meditációnak amikor unatkoztam. Aztán végül rájöttem, hogy azért nem volt olyan intenzív számomra (persze tudom mélyen történnek dolgok, és bizonyos részeknél voltak kisebb oldások) mert előtte én már sok mindent csináltam önmagamon mindenféle formában, hogy eljussak oda ahol most vagyok 🙂 Idestova én is több mint 6 éve dolgozok magamon, az énképemen, az önbizalmon és rájöttem, hogy amikor úgy éreztem, hogy unatkozom, akkor valójában bevártam a többieket akiknek még volt dolgozni valójuk ott ahol nálam már megtörtént, néha napi szinten csinálok vezetett meditációkat, elengedéseket, van amikor pihenek, hogy feldolgozódjanak dolgok 🙂 Rájöttem azért nem várt a Mester mert már régóta velem van, és minden segítőm, ezért hihetetlenül hálás vagyok 🙂 A koronát is meg az ujjongást régebben megkaptam, egy vezetett meditáció alkalmával 🙂 Csodás érzés volt megtapasztalni mennyi mindent oldottam már fel, amiért hálás vagyok mindenkinek aki segített és terelt az utamon, és ezután is fog…Nemrég szintén voltam egy hasonló meditáción, kapcsolódás az Istenivel, ott nekem sok minden oldódott, és az is lehetséges, hogyha nálad jártam volna előbb, a tegnapi meditáció is intenzívebben érintett volna 🙂 de már kaptam előkészítőt, valójában hetek óta ez megy 🙂
Nagyon jó energiákat tapasztaltam, érzékeltem, szimpatikus vagy, és jó energiákat érzékeltem veled kapcsolatban is 🙂 Köszönöm az élményt, biztos vagyok benne, hogy még a barátnőmmel elmegyünk 🙂 Mindketten terapeuták vagyunk, és nekünk is szükségünk van arra, hogy időközönként “rajtunk” dolgozzanak 🙂 én kb. egy hónapja érzem ennek szükségét, hogy nekem van szükségem feltöltődésre, mert eddig én adtam, amikor tanfolyamokat tartottam, előadásokat, kezeléseket, hogy másoknak segítsek. Biztos te is érzel néha késztetést arra, hogy elmenj más segítőhöz, hogy te legyél a “kezelt” 🙂
Bocsi, hogy ilyen bőre sikerült a levelem 🙂 Most volt kis időm leírni, mert tegnap még barátnőmmel sokat beszéltünk az élményről, hogyan éltük meg.
Köszönöm a kedvességed 🙂 Üdvözlettel: H. B.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke!
Megint egy csodálatos tapasztalattal gazdagodtam az Énkép meditáción. ( ráadásul egyik nagy kedvenc mantrám kíséretében)
Nálam ez most különösen aktuális téma, az önbizalmam a béka feneke alatt, válófélben vagyok, úgyhogy próbálom a megtépázott önértékelésemet minden lehetséges módon helyrehozni, gyógyítani. (Voltam családállításon is, és nem vigasztal az, hogy ez egy családi szokás, elszúrni a dolgokat, mert tisztában vagyok azzal, hogy nem jó példa ez a gyerekeim számára, és mindent megteszek, azért, hogy ők ne vigyék tovább ezt a karmát.)
Nagy segítség a “terveimhez” ez a tegnapi meditáció.
Nem mondom, hogy semmi bajom ezentúl, mert mondták is az Égiek, hogy ez egy folyamat, de úgy érzem megint sikerült lerakni valamennyit a cipelt terhekből. Ami érdekesnek tűnt, hogy erősen éreztem az energiákat ahogy dolgoznak, de végig valahogy egy külső szemlélő maradtam, hiába készítettem zsebkendőt kezem ügyébe, nem volt rá szükségem. Megkönnyebbülést éreztem, amint vágtam el a kötelékeket, téptem el a láncokat, bilincseket, ahogy dobáltam ki minden idejétmúlt fájdalmat, sérülést, mint a léghajón a homokzsákokat, amikor emelkedni akar. Mindig is azt éreztem megfulladok, nem bírom már a súlyt, fojtogat, lehúz a helyzet, amiből nem látom a kiutat, megoldást. Most azt érzem, szeretnék megszabadulni mindentől ami nem én vagyok, hogy visszataláljak önmagamhoz, hogy végre megtudjam mit is akarok, ki is vagyok én igazán. Kicsit meglepett, hogy nem törtek fel érzelmek, szinte szenvtelenül néztem végig, ahogy magam szabadítom, és ahogy a segítők is megtisztítanak csakrákba helyezett pecsétektől, de szerintem ez is azt mutatja lejárt dolgok ezek, amikhez nem kell már ragaszkodni.
Ami nekem egyik nagyon fontos mozzanata volt a tegnapi meditációnak, az az önelfogadásos rész. Ha jól emlékszem, itt kellett háromszor megerősíteni, hogy elfogadjuk magunkat. Azt hiszem ilyen határozottan és elszántan még életemben nem jelentettem ezt ki. Elég volt a dagonyázásból, és önsajnálatból. Ha nem fogadom el magam, és ezt sugárzom magam köré, akkor ezt kapom vissza a külvilágtól is.
Nagyon fontos volt mindaz amiről a közvetítés előtt beszéltél. Ez a megfelelés téma, amikor a család ( jóhiszeműen, mert ők is így tanulták), a környezet, a társadalom próbál az elvárásainak megfelelően faragni, alakítani. És igen,akkor vagy “jó” ha szót fogadsz, aki meg kilóg a sorból, az szó szerint “nem normális”, azt bántják, mint a tyúkudvarban a kopasz nyakú csirkét…csak mert más mint a többi. Egész életemben végigkísért ez a másság érzés, de nem különbnek éreztem magam, hanem inkább kevesebbnek, kerestem mi lehet velem a baj, csak mert nem vagyok olyan mint mások, nem az érdekel mint a többieket, vagy nem úgy gondolkozom…próbáltam én megfelelni, közben boldogtalan arcokat vágtam, mert elvesztettem önmagam… Igazából végig “jelen” voltam a meditáció alatt, mégsem jut most minden eszembe, majd talán amikor újrahallgatom. Sajnos nem tudtam megfejteni pontosan mi a “kincsem” amit mutattak. Soha nem láttam ilyesmit, mintha zöld kristályokból álló “valami” lett volna, zafírok, smaragdok, szinte szőlőfürt vagy szívecske formában, a szívembe helyezve, és ez valamiféle ( gyógyító?) erő ami a tenyereimen át sugárzik, vagy ilyesmi… remélem majd kiderül.
Mindenesetre máris hatalmas erőt érzek magamban, no nem a világ megváltásához, hanem saját magam “rendbetételéhez”, mintha egy griffmadár lennék aki feltámad a hamvaiból, vagy mint egy bábjából kiszabadulni készülő pillangó…
Ami a Fényes út meditációkon még számomra nagyon fontos, az, hogy találkozhatok hozzám hasonló “dilinyós csodabogarakkal”, és máris megszűnik a magányosság érzése…
Köszönöm szépen mégegyszer, és máris azon töröm a fejem, mi legyen legközelebb az a legfontosabb teremtésem, amire fókuszálni fogok. Talán a “kapcsolat” erősítése, vagy az emlékezés… T”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép
„Kedves Emőke! Mint minden alkalommal a tegnapi Énkép meditáció is csodálatos elmenyekkel ért véget 🙂 Leírni szavakkal nem tudom , de abban biztos vagyok , hogy azóta sokkal szabadabb vagyok, lazább, boldogabb, nyitottabb , és úgy gondolom , hogy ez még mind semmi ahhoz, ami meg ezután fog következni ! 🙂 Izgatottan varom a továbbiakat! Egyszóval Nagyon Köszönöm , és találkozunk júl. 20- an 😉 A.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Énkép