Kedves Emőke!
Nagyon nagy élmény volt a vasárnapi INDIÁN SZERTARTÁS meditáció.
Mindig kapok valami pluszt, önmagam megismeréséhez. Most az Elfogadás és a Befogadás szó jelent meg. Megértem és érzem, hogy nekem ezen a területen kell fejlődnöm.
Harmonikusabb és türelmesebb vagyok, amióta részt veszek a meditációkon.
Köszönöm, hogy segítesz, hogy megismerjem önmagam.
Hálás vagyok, hogy megismertelek. O.Sz.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Indián szertartás
Kedves Emőke! Hatalmas élmény volt számomra a vasárnapi meditáció! Egyre jobb, élménydúsabb, minden egyes alkalommal, egyre jobban várom a következőt! Nagyon jól éreztem magam, már a meditáció elején annyira izgatott voltam, hogy előre siettem, nem vártam meg a fénygömbös buszt 🙂 Egy kisebb tábortűz előtt ütem, előttem néhány indián, köztük, középen egy, aki kitűnt a többiek közül. Elkezdtem nőni, és pörögtem, egyre kisebb volt tábortűz és a körülötte ülő indiánok. Csak nőttem, amíg magam alatt láttam a Földet, kint voltam az űrben, a csillagok között,majd itt gondoltam mégis bevárom a többieket, beszálltam a gömbbe, majd megérkeztünk egy indián faluba, hatalmas tábortűznél táncoltak a tiszteletemre, a többieket itt már nem láttam, elég sok minden történt, nem is emlékszem mindenre, néha nálam is ugráltam ide oda a történések között. Volt egy segítőm aki egy középkorú indián volt, ismertem, üdvözöltük egymást, nem beszéltünk, csak a szemembe nézett és éreztem hogy volt köztünk valami régi konfliktus, valami feszültség, nem tudom melyikünk részéről, de miután ez tudatosult bennem, jött az az érzés hogy fátylat rá, megbocsátottunk egymásnak, és tudtam hogy onnan kezdve Ő segít nekem! Később már nem láttam, vagy nem volt fontos szerepe az utazásomban. A sámán sátránál, én is valamennyire felkészültem a belépésre, majd beléptem, körülnéztem és az tűnt fel, többek között hogy egy zárt sátorban vagyok, nem volt rajta semmi “ablak” szerű, de mégis Fény volt bent, a sátor oldalán hangszerek, dobok, pajzsok, meg nagyon sok gyógynövény volt felakasztva. A sámán egy kicsi emelvényen ült, nem a földön, en elé leültem kaptam tőle egy kis barna bőr zacsiba három követ, egy átlátszó kristály szerűt, egy zöldes kéket és egy barnát,(az első kettő megvan, a harmadikat még meg kell találjam) valami növényekkel füstölt a fejem körül, majd kaptam egy furulyát is tőle.
Később egy hegy tetején álltam egy sziklán ami a völgy fölé benyúlt, valami szertartást végeztem, éreztem a természetet, majd egy hatalmas sas repült fel belőlem , szárnyait a mellkasomról kitárta és mint egy hatalmas “szellem” felrepült a hegyek völgyek fölé, én ott álltam a sziklán, becsukott szemmel, egy hosszú bottal a kezembe, ami díszítve volt tollakkal, és a sas szemével láttam a tájat. Fantasztikus volt az a béke, egységtudat, egy voltam a természettel, uraltam a szelet. És volt egyfajta szelíd hatalom érzés amit ott éreztem! Éreztem, értettem az ÉLETET! Ez volt az egyik legnagyobb élményem ezen a meditáción. Majd este volt és egy újabb hatalmas tábortűznél csak én táncoltam, már sokkal díszesebb ruhában, a többiek a tűz körül ültek.
Következő kép hogy elmegyek a törzstől, az út két oldalán rengeteg indián mély tisztelettel búcsúzik tőlem, botommal a kezemben, díszes öltözetben távoztam, de gyalog, nekem már nem jutott ló! 😀 M. A.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Indián szertartás
Kedves Emőke!
Pár mondatban összefoglalnám a saját élményeimet.
Mindig tudtam, éreztem( de nem tudatosan), hogy a természettel nagyon közeli kapcsolódásom van. Viszont most érzem, hogy minél többet ki kell mennem az erdőbe és hallgatni a természet mondanivalóját. Azt az erőt, energiát amit ott kapok magam és mások hasznára tudom használni.
Összeállt bennem, hogy miképpen tudom a képességeimet használni. Hogy mind a három szinten testi, lelki és szellemi szinten melyik módszert tudom használni, hogyan tudok segíteni másokon, magamon.
A testi szinten az érintéssel, a lelki szinten a dobbal, és a szellemi szinten egy szakrális radiesztéta módszerrel. Szóval ezt a hármat együtt kell használnom kezelésnél. Ez a napokban állt össze bennem.
Ami a meditáció alatt nagyon megérintett az a sámán ajándéka volt, egy koponya. Ami a szellemiséget,tudást jelképezi. Ami mind bennem, bennünk van csak el kell hinni magunkról. Hogy mindnyájan gyógyítók, segítők és szerethető emberek vagyunk. Szeretettel ölellek! O.T.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Indián szertartás
Kedves Emőke!
Örülök, hogy ismét az ” Emőke Utazási Iroda” szolgáltatásait választottam. 🙂 Most sem okoztál csalódást.
Kellemes légkör, jó hangulat, csodálatos élmények, kedves útitársak. Röviden ennyivel tudnám jellemezni a legutóbbi meditációt.
Az ütemes, szívdobogást utánzó zene magával ragadott egy olyan világba, ahol tisztelik a természet törvényeit. Az Indiánok Földjére utaztam, ahonnan újra magamba szívtam az elfeledett tudást.
A pulzáló, lüktető, dinamikus, felfokozott tánc, a rítusok újra felébresztették lelkem egy darabkáját.
A szertartás lenyűgöző volt. Kaptam egy karkötőt, ami türkiz és ametiszt kövekből állt. A későbbiekben az öt elemmel való feladatomra kaptam instrukciót. Megmutatták a szimbólumot és a használatát. A törzsfőnök ismerősként üdvözölt. Jelen életem egyik meghatározó tanítóját fedeztem fel benne. Csodálatos, megnyugtató felismerés volt.
A meditáció végén egy öregasszony voltam, akiből sugárzott a szépség, tisztaság. Ő a kismamákat, újszülötteket segítette és segített a szüléseknél. Éreztem az energiáit, a mérhetetlen szeretetet. Tudom, hogy ezzel dolgom lesz még ebben az életemben.
Egy újabb puzzle került a helyére.
Köszönöm Neked. Szeretettel: H.M.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Indián szertartás
Szia Emőke!
Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Olyan érzés volt az egész mint mikor hosszú távollét után végre hazatérsz. Mikor a tánchoz készülődtem, minden olyan ismerős volt, a minták a díszek a színek, úgy éreztem hogy a régi ruhám öltöm magamra. A tánc a dobok teljesen elvarázsoltak. Beültem dobolni is :). Azután mikor a sámán fogadott, volt bennem kis félelem és izgalom. Mikor beléptem a sátrába, az vakító fehér fényben úszott. Mikor megszólított már ismerős volt a hangja. Számomra a lélekvezetőm “Vörös Felhő (nagyapa)” volt jelen. Megállított a sátor közepén, egyik kezében szárított gyógyfüvekből készített füstölő a másikban tollak voltak. A tollal legyezte rám a füstöt ezzel megtisztított. Közben egy kígyó tekeredett fel rajtam és a jobb karomban tartottam. Ezután szembe ültünk egymással, készített valami szert amit meg kellett innom miután megittam ő egy csörgőt rázott és a fejemet az ő fejéhez húzta. A homlokunk összeért. Ott kezdetét vette az utazás :). Erre most nem térnék ki hosszan.Sok Indián emlék jelent meg előttem, festettem pajzsot, vadásztam bölényre, kukoricát, tököt,babot, ültettem. Asszony testben is voltam 🙂 szőttem színes takarókat,kosarat fontam, juharfát szüreteltem, és még sok sok emlék. Mikor az “utazás” véget ért és újra a sámán sátrában voltunk, vártam az ajándékot, azt mondta már mindenem megvan amire szükségem van, ami nincs meg azt majd elkészítem 🙂. Mikor a búcsúzásra került sor, a törzs öregei sorban egyenként odajöttek hozzám, a vállamra tették a kezüket, mindegyiktől egy történetet és egy gyógynövényt kaptam. Közölték hogy meglátogatnak álom formájában és akkor felszínre hozzák ezeket a történeteket, amiket jegyezzek le. Hát úgy lesz…
Emőke azt mondtad, hogy ezzel a meditációval közelebb kerülhetünk a természethez. Hát ez nálam ez így nyilvánult meg; Mikor másnap dolgozni mentem, egy szarka annyira közel jött hozzám , hogy simán megfoghattam volna, és nézett mint ha figyelt volna. Gondoltam semmi extra biztos megszokta már az embereket. Utána találkoztam egy emberrel aki a kutyáját sétáltatta, a kutya akkora lendülettel rohant felém, hogy a gazdája kezéből kitépte a pórázt. És rám ugrált nyalogatott stb a gazdi mondta hogy ne haragudjak nem szokott ilyet csinálni. Ez már kicsit furcsa volt. De mikor egy varjú kopogtatta az étterem ablakát és károgott be nekem, mondom ez már kész. Hazafelé már meg sem lepődtem mikor egy őzbe futottam, akivel nézegettük egymást egy darabig, mind ha meg akart volna szólítani 🙂
Köszönöm neked ezt a szép, és felejthetetlen utazást! Puszi : LP
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Indián szertartás
Kedves Emőke!
A meditációt követően, hazaérkezésem után már írtam is, hogy mi minden volt akkor délelőtt. Terveztem, hogy abból majd kiveszek pár “fontos” dolgot, és megosztom veletek- mert amit akkor el tudtam mondani, az csak picit volt a teljes része- az igazi felismerések, és minden mögöttes tartalma csak az után világosodott meg nekem. Mégsem igy teszem, mást szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani! Olyan nagy erejű- energetikájú beavatást kaptam, hogy egészen talán a tegnapi napig el sem hittem, hogy mi van. A férfi vonalaim tisztítását, energetikai egyensúlyt – annak beállását éreztem végig a meditáció alatt- nem véletlenül a férfi szekció felől fújt először a szellő…szellemi szinten megteremtettem, amit vágytam: megfejlődni azt a szintet, amiben ki tudok teljesedni, bölcsebbé válni, megtalálni az életfeladatomat és párom által eggyé válni. Két nap múlva a “varázslat” fizikai síkon is megtörtént: Egy napon vesztettem el a két férfit, a két legmeghatározóbb kapcsolatomat: édesapám meghalt, életem szerelmét pedig el kellett engednem az életemből- nem tudott hozzám kapcsolódni. Világok omlottak össze bennem, és omlanak még ma is, de tudom, hogy ez is, mint minden a javamat szolgálja, és meg kell élnem ezt a fájdalmat, ez az utam. Napról- napra, percről- percre változom, s velem együtt a szemléletem és nézőpontjaim is, ahogy rátekintek magamra és helyzetemre- az elmúlt napokra. Még nagyon fáj…és még nem látom a fényt az alagút végén…de belül sejtem és érzem, hogy így van jól, és ez mind az isteni gondviselés része..és hálát érzek, hogy tudok fejlődni a nehézségek által.
A szimbólummal- szimbólumfejtővel kapcsolatos érzésed (hogy valaki a csoportból lesz!) az igen!!, de ne képi szimbólumokra gondolj- nem olyan formában fejt az a valaki (nem írások, és jelek mutatják meg szimbólum formájában magukat), hanem egy kicsit másképpen- nehéz leírni, olyan, mintha egy tarot értelmezést nem az adott lap mutatna meg, hanem annak fonákja. A mögöttes tartalom, a valódi tartalom, de azt csak egy másfajta nézőpontból értelmezhető. még mindig nehéz megfogalmaznom..nem az a lényeg, hogy meditáció alatt ki milyen szimbólumnak látszó jelet, vagy írásjelet lát, hanem a története egészben mit szimbolizál, mit üzen a lelke- aki azt meg tudja fejteni a történetek által, az a szimbólumolvasó. Bocs, kissé összevisszának tűnik, de remélem érted…megvan!- aki a sorok között olvas!.
Sok mindent szerettem volna neked írni, de most annyi fér bele, az biztos, hogy mikor összenéztünk- mikor elbúcsúztam, akkor felismertük egymást..
nem éppen olyan levél lett, amit referenciaként fel tudsz majd használni- sorry- de most ezt tudtam magamból kiadni.- de mint irtam, sok minden van, amit szerettem volna elmondani, és nem aggódok, mert tudom, hogy lesz rá módom.
Nagyon köszönöm a vasárnapi közvetítést és hogy megismerhettelek! minden szinten nagy beavatás és ajándék volt nekem!
szeretettel ölellek! Timi
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Indián szertartás
Kedves Emőke!
Köszönöm az eddigi hanganyagokat. Küldöm a beszámolót az indián szertartásról. elnézést, ha egy kicsit hosszúra sikerült.
A hatalmas fénygömb felemelt bennünket. Lesszállásakor az indiánok földjére érkeztünk. A tábor lakói szeretettel vettek körül mindenkit.Úgy érkeztem magam, mint aki haza érkezett. Láttam a tábortüzet, éreztem a tűz ropogását, a dobszó ütemére lüktetett a szívem. Körben az indiánok örömtáncot jártak. Hozzám lépett egy fiatal harcos, ő lett a kísérőm. Mondta nekem, hogy bátran nézz fel az égre! Légy büszke mint a sas! A tisztáson beszívtam a friss virágok illatát, egybe olvadtam a természettel. Egyenként benne voltam minden fűszálban, fában, felhőben, szélben, és a közelben csobogó patakban is. Varázslatos pillanatok voltak ezek. Amulettként egy farkasfogat kaptam. Adtak hozzá magyarázatot is. Tegyem a szívem fölé, amerre fordul, arra van az utam, döntéseknél megvilágítja a helyes irányt. Bátran beléptem a sámán sátrába. Ismerős érzés fogott el, éreztem a megnyugtató energiákat. A sátor közepén az öreg sámán fogadott, kinek szeméből bölcsesség és szeretet sugárzott.Kértem gyógyítást és útmutatást is. A földön egy kör közepén ülve a fejemre tette a kezét.Éreztem a belém áradó energiákat. Útmutatásként azt kaptam, hogy tegyek a kapcsolataimba fényt és erőt, még azt mondta, hogy ne féljek átlátni a másik oldalra. A sátorból kilépve beálltam a táncolók közé. Hagytam, hogy átjárjon a dobszó üteme. Ez egy beavató szertartás volt. Kifestették az arcom, és új ruhát, ékszereket és fejdíszt kaptam. Még táncoltam a többiekkel a fénygömb érkezéséig. Nehezen váltam el indián testvéreimtől.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Indián szertartás
Szia Emőke! Most érzem úgy, hogy a számomra lényeges dolgokat tudom neked megírni az indián meditációs utazásomról, mielőtt indulok a veled való új utazásra.
Mielőtt Te elkezdtél közvetíteni, én már egy mély relaxált állapotban voltam és nagyon hamar fényörvényként kezdtem el emelkedni, ami nagyon jó érzés volt és utólag azt gondoltam róla, hogy ez azt üzeni nekem, hogy “egyedül is tudok emelkedni”, azaz fejlődni. Három fontos szó jött nekem a medi alatt, a szeretet, harc, alázat. Az eltelt időben rájöttem, hogy életem melyik részére vonatkozik a harc, bár ezzel kapcsolatban szeretnék elmenni egy egyéni utazásra is hozzád, hogy biztosan tudjam, hogy mit kell tennem. Az alázattal kapcsolatban a meditáció alatt arra kértek, hogy tegyem meg ott fizikailag, hogy meghajtom a fejem, amit úgy 3/4 részben meg is tettem de úgy látszik az egómnak azért egy kés része még ott volt, mert azt a testtartást nem tudtam teljesen felvenni, amit éreztem, hogy még kellene a teljes alázathoz. Egyébként előtte már néhány hete küzdöttem egy kemény “nyak beállással”, ami ezután a medi után néhány nappal szinte teljesen megszűnt.
Farkast kaptam jelképként, amitől akkor ott borzongtam, mert idáig nem igazán volt számomra szimpatikus a farkas. Utána olvastam és nagyot változott a képem a farkasokról, mert bizony sok szimpatikus dolgot is megtudtam róluk. Egyébként valóban olyan falkavezér és lázadó típus vagyok, aki viszont a gyengéket segíti és védelmezi és imádom a gyerekeket.
Köszönöm, hogy részt vehettem ezen a közvetítésen is!
Nagy izgalommal várom a “Női erő”-t is, ahova 3 számomra kedves embert is viszek, mert szeretném, hogy ők is részesei lehessenek a csodának, amit meg lehet élni egy ilyen utazáson.
Szeretettel, SzJ
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Indián szertartás
Szia Emőke!
Kicsit megkésve, de annál nagyobb szeretettel osztom meg veled élményeimet, melyeket a csodálatos “Indián szertartás” meditáció alatt éltem meg.
A meditáció kezdetekor furcsa módon a helyszín számomra idegennek tűnt. Aztán rájöttem, hogy többféle előző életembe pillantottam be az utazás alkalmával. Megélhettem újra a gondtalan gyermekkort, indián gyermekként. Felhőtlenül, boldogan éltem. (Ez volt, amikor kenuban is láttam magamat!)
Nőként bátortalanul járkáltam a sátrak között, itt valakit felismertem… Még azt is tudom,hogy azt mondtam neki: “Te vagy az Kikura?”
Kicsit vicces, de érdekes felfedezés volt. Férfiként szívtam békepipát, ültem a tűz körül és doboltunk.
A sámán sátrában éltem meg a legfantasztikusabb élményt, ahol egy spirálos szimbólumra álltam. Az energia nagyon erősen tekert körbe-körbe. Hála és köszönet az Égi világnak! Valamit jól kipucoltak akkor! Egyensúlyt és harmóniát éreztem ezután,nagyon jó volt. A nyakamban lévő bőrzacskóba egy talizmánt kaptam, éreztem, ahogy kristályfény olvad a mellkasomba.
A többiekkel való “bulizás” alatt először egy farkasfejet tettek a fejemre, ebben táncoltam egy ideig. Majd átváltozott sassá! Emlékszem, itt egy mondatot is kaptam útravalóul:
“Szellemem mindig a magasabb dimenziók szárnyalását kövesse!”
Nagyon megható volt! Legfőképpen az, hogy ilyen tisztán éreztem az üzenetet. Úgy érzem az öt elem ereje végig velem volt az utazás alatt, ahogy visszatekintek a történésekre. Gyönyörű megtapasztalásokat kaptam!
Köszönöm ezt a fantasztikus utazást, ismét páratlan élményben volt részem!
Szeretettel: H. E.
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Indián szertartás