Vélemények a SZÍVTÉR Meditációról
„Köszönöm Neked ezt az élményt!
A meditáció egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor hirtelen felismeréssel VALÓBAN láttam a lecsukott szemem mögött aranyszínű, felfelé szálló ellipsziseket. Amikor a Mennyei Atya elé értük, VALÓBAN világos lett, annak ellenére, hogy a szobában sötét volt. A meditáció közben folyamatosan könnyebb lett a vállaim terhe és a nyakam merevsége, és annak ellenére, hogy gyakorlatilag félálomban voltam, mégis, a fejem inkább felfelé emelkedett, mint lefelé hajlott. Fizikailag most könnyebb az életem, de lélekben a könnyebbség helyett most inkább még csak azt érzem, hogy el kell engednem mindenkit, akinek mennie kell, és azt, hogy tudnék, de már nem akarok bizonyos történésekkel szemben menni. És azzal is tisztában vagyok, hogy mindez fájni fog.
Üdvözlettel: G. D.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Szívtér
„Drága Emőke, minden utazás egy csoda veled! 🙂
Most sem volt másképp, viszont az energiák sokkal lágyabbak voltak mint szokott lenni. A fizikai testemben éreztem, ahogy a szerveimben megmutatkozik, hogy honnan tisztulok éppen. Legerősebben, keményebben a szívemnél éreztem, de ez sem volt hosszú és rossz érzés. Megmutatták a ragaszkodásom, kötődésem, ami nem engedi(te), hogy működjön az az életterületem. Nagy felismerés volt!! Ahogy megérkeztünk Mennyei Apához és Anyához olyan érzés volt, mintha egy nagyon zajos helyről hirtelen a teljes megnyugtató csendbe lépnénk át, teljes nyugalom, szeretet és hazaérés élmény!: A bal szememnél arany színű fényt láttam itt.
Áldott ünnepeket kívánok, várom a következő találkozást 🙂
M.Gy.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Szívtér
„Kedves Emőke!
A bevezető beszéd alatt többször felfordították a tenyereimet. A meditáció kezdetén különös borzongások futottak végig rajtam. Amikor láttam az egy évvel korábbi önmagamat, nagyon megrendített. Számba vettem fejlődésemet, és büszkeség töltött el. Hálát és elégedettséget éreztem.
Fénylények vettek körül, és energiáikat annyira közelinek éreztem, hogy szinte áthatoltak rajtam.
Fekete kabátot, majd egy átlátszót is leemeltek rólam. Egyszer erős szorítást éreztem a szívemben. Terhek sora került re rólam. Éreztem a szívem és a torkom közötti terület felszabadulását, ahogy végigfutott rajta az energia. A hátamról is letehettem egy batyut. Megtisztulva, boldogan álltam.
Annál a résznél, amikor azt mondtad, hogy kiszabadítják szárnyainkat, én jeleztem, hogy az enyémet már valamelyik előző meditációban kiszabadították. „Akkor tárjam ki, és hagyjam kitárva!” Jött a válasz. Utána félelmeket emeltek ki belőlem, és egy átvett teher tisztítását kértem. A bennem lévő sötét oldal fekete gonosz törpe képében jelent meg, aki a tisztítások hatására előbb átlátszó, majd fehér lett, és eltűnt.
Az aranylépcsőben folytatódott úton kísérőim társaságában büszkén, emelt fővel, könnyeden lépdeltem felfelé. A mennyei Atya és Anya elé érkeztem. Tenyereimet újra felfelé fordították. Meghajoltam, és szeretetteljesen köszöntöttük egymást. Éreztem a férfi és a női energia közötti különbséget. Elmondtam nekik mostani problémáimat. A jövőmből néhány homályos kép ugrott be. A Mennyei Atya és Anya búcsúzóul átölelt, majd elindultam visszafelé. Z.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Szívtér
„Szia, Emőke!
Örülök, hogy eljutottam a vasárnapi meditációra :).
Az volt a “legfurcsább”, hogy már az induló pillanattól kezdve folytak a könnyeim, éreztem azt a megnyugtató, belesimulást engedő mennyei környezetet.. 🙂 Én még nem sírtam eddig meditáció alatt, s ezt most áttörésnek érzem. Kinyílt a szívem. (De hiszen ezért is mentem.. :)) Nekem ez volt egy nagyon nagy élmény mindjárt a meditáció elejétől… A visszatekintés az elmúlt egy évemre tovább növelte a meghatódottságomat, s valóban láttam, mekkora utat tettem meg az elmúlt Advent óta, s felidéződött az akkori énem, s érzékeltem a változást, amit az év erőfeszítései okoztak bennem.
Sokat beszéltél a meditáció előtt a haragról, s tudatosan készültem is arra, hogy minden ilyen energiával esetleg átszőtt kapcsolatomat a Mennyei Anya és Atya elé helyezzem… Az az én-részem, amelyik “rakoncátlanul” távol tartja magát a harmóniától, egy kisgyermek képében jelent meg, akit a bal oldalamon vezettem szeretettel a Mennyei Anyához és Atyához. Míg mendegéltünk, emlékezetembe ötlött, hogy igen, van úgy, hogy úgy viselkedem, mint ez az öt éves forma gyermek, s azonnal várom a kívánságom beteljesülését, s ha nem történik ez meg, “behisztizek”, haragszom. 🙂 Szerettem ezt a kisgyermeket, ahogy haladtunk, s megértettem, miért is teszem ezt néha – egyre ritkábban. Mikor a Mennyei Anya és Atya elé értünk, a kisgyermek közibük kuporodott, s ott is maradt. A jövőre vonatkoztatva képek jelentek meg előttem, s iránymutatást kaptam, mit is tegyek az elkövetkezendő évben. Mikor a szívteremet töltötték fel a Mennyei Anya és Atya, úgy éreztem, egy hatalmas tisztítást is kaptam..
Sokat sírtam, és örültem, hogy végre sírtam. Hiányzott. Mostanában egyáltalán nem sírtam..
Köszönöm szépen! M.I.”
FÉNYES ÚT MEDTÁCIÓ – Szívtér
„Kedves Emőke
Örülök,hogy hallgatva lelkem hívó szavára részt vettem a Szívtér meditáción.
Ahogy elkezdtük a meditációt, valami mélyen megérintett – valami ami könnyeket csalt szemeimbe.
Éreztem ahogy átölel a tiszta szeretet, ami képes volt feloldani a fájdalmakat – az aggodalmakat, a magamban mélyen elfojtott sérelmeket. Ezek mind az arcomon végigpatakzó könnyekkel távoztak.
Aztán visszanéztem az elmult egy évemre, és igen, tiszteletet és szeretetet éreztem önmagam iránt, és igy mindent más fényben láttam. Most már büszkén nézek vissza magamra, a sok nehéz élethelyzetre amin keresztülmentem. Talán most értettem meg, hogy mit jelent szeretni önmagunkat.
Köszönöm az Égieknek és Emőke neked is, azt a végtelen Szeretetet ami mindvégig átölelt és amit most is érzek ha csak rágondolok. Tudom, hogy amit kaptam az akkora nagy dolog, amit most még igazán fel sem foghatok és érzem, hogy ez dolgozik bennem, ez egy folyamat.
Már régóta kerestem a legrövidebb hazavezető utat, köszönöm, hogy rátaláltam.
Szeretettel: J.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Szívtér
„Sok mindent nem láttam ugyan… Megint olyan zsibbadt félálomszerű állapotban hallgattalak, aludni azt hiszem nem aludtam, de nem láttam vagy érzékeltem sok mindent. Kezd kicsit olyan érzésem lenni, hogy arra akarnak rávenni, használjam más érzékeimet is tudatosan, mert látni a dolgokat “túl könnyű”.
Már szerda óta éreztem, hogy elkezdtek felkészíteni a meditációra. Jött egy “minden hülye engem talál meg” időszakom, nem volt türelmem a munkámhoz egyáltalán mert idiótábbnál idiótább kérdésekkel-kérésekkel találtak meg, munkába menet és néha onnan jövet is többször majdnem elütöttek mert mindenki ész nélkül rohan és türelmetlen, alig vártam hogy végre hazaérjek a biztonságos kuckóba. Amikor a meditáció előtt mondtad, hogy ami a legjobban feszített az zavar a legjobban, egyből ez ugrott be.
Az elején enyhe nyomást, talán pici szúrást is éreztem a mellkasomban és kicsordult néhány könnycseppem, mint amikor valamin nagyon meghatódom. Éreztem az Égiek büszkeségét, és én is büszke voltam magamra, mert tudtam mekkora változáson mentem keresztül és mennyit dolgoztam érte. Eszembe jutott az a csodálat is, amivel az Önérték meditációban nézett rám a kísérőm.
Amikor a múltbéli énünkról volt szó, akkor néhány bevillanást láttam arról, amivel még év elején-múlt év végén küszködtem (főleg lakásvadászás), a végén pedig egy fényes alakot láttam, az ő kezét fogtam; de nekem szinte minden köztes dolog kimaradt, úgyhogy csak a többiek beszámolójából tudtam meg, hogy ez ugyanaz, csak megváltozott 🙂
Ezeken kívül egy dolgot érzékeltem még, a csomagok lerakását. Rengeteg csomaggal megrakva álltam, és elkezdtem őket szép lassan egyesével letenni. Minden csomagon volt egy felirat, de csak az aggódásra emlékszem.
Kérdéseket próbáltam feltenni, de nem kaptam rá semmi választ. Csak úgy éreztem, mintha valaki mosolyogna a kérdéseimen. Mivel nem kaptam választ, folyamatosan próbáltam újabb és újabb kérdéseket feltenni – utólag már leesett, hogy szinte az összes kérdés az aggódásból fakadt, amit épp letenni próbáltam 🙂 Végül a nagy nyaggatás megállítására olyasmit mondtak, hogy semmi olyan nem lesz, ami nem szerepel a terveimben, vagy keresztbe tenne a terveimnek, vagy valami ilyesmi. Nagyon érdekesen volt megfogalmazva ez a válasz, de a lényege az volt hogy jó úton járok úgyhogy ne aggódjak azon, mi lesz és fog-e sikerülni, amit tervezek mert támogatava vagyok. Mintha arról is kaptam volna egy érzetet, hogy nem kell sokáig már a mostani munkámat végeznem, de ez nem a következő évre vonatkozott hanem kicsit távolabbi volt, talán néhány év.
Viszont, most először éreztem valamit, amikor a lelkem visszatér a testembe! 🙂 A tarkómtól indult el egy bizsergés és szétterjedt a lapockámon és a mellkasomban.
Aznap délután és még két napig megint olyan voltam mint az őszi légy, legszívesebben jó nagyokat aludtam volna.
Ez a beszámoló kicsit zavarosra sikeredett, de igazából a meditáció is zavaros volt.. 🙂
Ölellek: N.”
FÉNYES ÚT MEDTÁCIÓ – Szívtér
„A Szívtér meditációról “csak” azt tudom leírni (s ha rögtön írtam volna akkor is ezt tudtam volna írni), hogy jókedvűen, kiegyensúlyozottan éreztem magam utána. Olyan érzésem volt, mintha nyitva lenne a mellkasom. Egy különös élmény (szinkronicitás) is ért a villamosmegállóban. B.„
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Szívtér
„Szia Emőke!
A mai meditáció során rengeteg kísérő vett körül. Fénylő, mosolygó gömbként érzékeltem őket. Volt köztük egy különleges, akit napok óta a közelemben érzek. Amikor levettük elhasználódott ruháinkat, említetted, hogy néhányunkról átlátszó páncélt is eltávolítanak. Én pontosan ezt éreztem. Ahogy felfelé húzták le rólam, elkezdett rázni a hideg, mintha egy meleg szobából kitettek volna a fagyos utcára. A Mennyei Atya és Mennyei Anya elé vezető lépcsősor felhőből volt és az odautat elég lassan tettem meg. Több dolgot leraktam ott, amin feleslegesen “agyaltam” és el tudtam ezeket engedni. Teljesen megkönnyebbülten, szinte légiesen lebegve tettem meg a visszafelé vezető utat. Nagyon várom, milyen meglepetést tartogatsz a jövő évre.
Áldott Karácsonyt Kívánok! Ölellek: Cz. M.”
FÉNYES ÚT MEDTÁCIÓ – Szívtér
„A Szívtér meditáció alatt nagyon sok minden történt velem, ebből kettő élményt megosztok.
Az első: A szívemnél egy gyönyörű virág nyilt, mely késöbb csodálatos váltakozó szinekben pulzált.
A második: Láttam magamat aranyszínű ruhában a fény felé menni. Nagyon jó érzések voltak ezek a számomra.
Áldás és Hála, hogy segítségeddel ilyen csodálatos dolgokat tudok megélni.
Köszönöm neked Emőke!
Szeretettel: I.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Szívtér
„Szia Emőke!
A meditáció legelején megjelent előttem az a kép magamról, amikor legelőször mentem Hozzád egyéni meditációra. Szemléltem a változást, ami azóta végbement bennem. Utána mondtad, hogy akkor most nézzük meg, milyenek voltunk egy évvel ezelőtt. 🙂 Nekem hamarabb jött a kép. 🙂 Büszke is voltam/vagyok magamra, mert tudom, mennyi munka volt ebben a jó pár hónapban, és hogy mennyire elégedett vagyok az eredménnyel, és az utammal. Viszont amikor a jövő került szóba, ott bealtattak. Így visszagondolva szerintem azért, mert pont előtte az egyéni meditációmon a jövőm volt a téma és ott megkaptam, hogy jó helyen vagyok, legyek türelmes, és ne firtassam most a dolgot, mi és hogyan lesz a jövőben. A végén a Mennyei Atyát és Menyei Anyát azért érzékeltem, és nem tudom, mi történt ott Náluk, de öleléssel köszöntem el Tőlük. 🙂
Köszönök Mindent!! Puszi. 🙂 A.”
FÉNYES ÚT MEDTÁCIÓ – Szívtér
„Csodálatos élmény volt! 🙂
Sok folyadékot ittam már előtte, illetve alatta is.
Nyugalom, béke érzete volt túlnyomó részt bennem, kiegészítve nagyon finom illattal 🙂
Amikor a láthatatlan páncél lefejtéséről beszéltél könnyezett a bal szemem. A,,páncél” gondolat még megmaradt, kattogott utána is, amit első körben nem értettem a pillanatnyi szövegkörnyezetben, majd pár perccel később megjött a válasz, jól érzékeltem, később is beszéltél róla 🙂
Ezután tulajdonképpen megint a nyugalom, bizsergető érzés volt a domináns.
A vége viszont érdekesre sikeredett (annál a résznél értem, amikor a jövőről volt szó). Megint bekúszott gondolatnak, ami tulajdonképpen kb 1 – 1,5 éve volt visszatérő, valamint a meditációt megelőző nap illetve aznap reggel is felbukkant. Meg is állapítottam, hogy jéééé, megint jön. 🙂 (Persze erről is beszéltél a meditáció előtt vagy alatt, mármint a gondolatokról, érzetekről, így már világos.)
Kicsit fáztam, illetve el is csendesedtem a gondolatra, de azóta ki is mondtam és jött a „libabőr” 🙂
Megint nagyon éhes voltam meditáció után és most fáztam is. Az éhség tulajdonképpen majd’ mindig jelentkezik. A hőérzetem változó, most fáztam valamiért.
Éjszaka pedig 3 alkalommal keltem arra, hogy szomjas vagyok.
Ma kimegyek majd a természetbe és megismétlem majd a meditációt is, ha küldöd, kíváncsian várom, hogy itthoni környezetben milyen hatása lesz rám?
Amit még nagyon jó volt hallani, a meditáció előtti rész, amikor beszélgetsz.
Az Égiekkel való kommunikációban is annyi a téves, rosszul berögzült hitrendszer. Nagyon örülök, hogy Hozzád vezettek 🙂
Úgy értem, ha valami,,új” van kibontakozóban bennem van nagyon régóta.
Mára ítélkezés nélkül azt érzem. 🙂 Pár emberrel át is beszéltük már párszor, hogy elavultak a pillanatnyi „gyógyítói” technikák és ezt kb 2 éve beszélgetjük legalább. Ésss itt áll össze a különböző „technikákkal” való rövid találkozásaim tapasztalása is. Mondhatom, h nem értettem és szomorú is voltam tőle, mert ott is kilógtam, bár megmagyarázni még nem tudtam, hogy miért? Sőt, volt olyan mester, aki meg is szeretgetett, mert mondtam, hogy nekem ez nem jön be, ugyan nem tudom, hogy merre tovább, de ez biztosan nem…….
Rám akarták erőltetni a „dogmákat”. Azt hiszem, hívhatom így. Rövidebb – hosszabb ideig sikerült is nekik, de „VALAMI” mindig tovább lendített. Tulajdonképpen ezért nem jártam többek között meditációkra sem. (Volt olyan szituáció, az egyébként a legjobban elfogadó „mestertől” – úgy értem, hogy Ő volt az első, aki azt mondta, ha így érzed, akkor az úgy jó -, hogy kereste az anyagot, amit „le kéne” adnia, hogy Reiki mester legyek és én mutattam meg neki az energetika segítségével, hogy hol találja a kupi között).
Mármint nem szerettem, hogy meg akarták mondani, hogy mit lássak, érezzek és ha nem láttam vagy éreztem, akkor furcsán néztek rám. Volt amit persze ki is próbáltam, de éreztem, h ez nekem nem jó…….
Éppen azért mentem az elején vissza a meditációidra, később az egyénikre, mivel mindig volt 1-2 mondat, vagy rész ami megragadott és a tegnapi felvezetőn meg egyenesen mosolyogtam végig. Annak ellenére, hogy az egyéni meditációm 1-1 részét rosszul értelmeztem, meg persze sok minden mást is. (Ez is tegnap jött át :). Szóval külön köszönet a felvezetőkért is, mintha külön nekem jött volna 🙂 Gondolom sokan érezzük ezt és jó, hogy kéred a visszajelzést, vagy helyzetjelentést, hiszen miközben írom a sorokat jönnek ezek a gondolatok, áll össze az elmúlt időszak és nem az 1 évre gondolok csak.)
És TE is nagyon sokat változtál persze augusztus óta (mármint tudom, hogy egész évben, de én ekkor csatlakoztam, így innentől tudom mérni).
Sokat finomodtál és a technika is amivel dolgozol 🙂
Az Atlantiszi és a Női Varázserő is nagyon megviselt még. Volt amelyik előtte, volt amelyik utána. Persze tudom, hogy én is változtam közben, de úgy érzem, hogy a kegyelem jobban átjön. Bár lehet, hogy az én hozzáállásom miatt van, de most belegondolva 1 hölgy sírását lehetett hallani és ő sem zokogott. Mármint korábbi meditációkon ez a szám is nagyobb volt.
Én valahogy mindig úgy érzem, hogy az adott térben maradok és hallom a körülöttem lévő neszeket.
Azért írtam megint összegzést, hogy lásd, rengeteget segítesz. Tudom, hogy egy folyamat része és semmi sem véletlen az életünkben, de nagyon klassz látni, hogy nem fényezed magad. Teszed a dolgod és megéled a magad változásait, amit lássuk be nem mindig volt egyszerű. A voltot azért írom, mert adtál ugye imákat, amelyekben az Isteni kegyelem is szerepel, valamint a jó példa és megértés, szóval ez is változott már……..
Hálásan köszönöm! 🙂 B.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Szívtér
„Csodálatos volt a mai meditáció.
Legnagyobb élményem, MENNYEI ATYA ÉS MENNYEI ANYA közelsége, hatalmas energiával töltött fel.
Jövővel kapcsolatban megerősítést kaptam, hogy jó úton haladok.
A Fényes út meditáció okozott számomra szomorúságot, fájdalmat, örömöt, feltöltődést, boldogságot.
Hálásan köszönöm.
üdv: É.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Szívtér
„Szia Emőke!
A mai meditáción hagytam, hogy az jöjjön ami akar, máskor mindig akartam, hogy valami legyen.
Így ma gyönyörű fények jöttek, lila, ezüst, arany, hol mint egy szem, hol pedig mint egy szív pulzált. Körülöttem fénylények táncoltak és vettek körül.
Egy nagyon szép arany ruha volt náluk és tudtam, hogy az enyém, de nem mertem elhinni. Láttam egy csomó követ egy kupacban és azt gondoltam ez egy ház, vagy az lesz, de nem ezek voltak a terheim.
Mentem nagyon lassú léptekkel felfelé, mint amikor a menyasszony megy az oltár elé. Bal oldalamon megérkezett egy gyenge, sápadt valaki, aki én voltam és akinek megfogtam a kezét, a szívemhez szorítottam és együtt mentünk és egyre jobban lett, egyre nagyobb lett, de a keze ott volt a szívemen és szorítottam, nehogy elveszítsem.
Odaértünk a Mennyei Anya és Atya elé és ők szeretettel fogadtak és nem térdeltem le, hanem ők álltak fel a fogadásunkra. Voltak kérdéseim, de nem válaszolt a Mennyei Atya, csak hol mosolygott, hol megmozdította a fejét. Amit mondott nekem az a Rend, Szeretet és Hit volt. /Ezt csak úgy kérdezem, hogy van humorérzéke a Mennyei Atyának? Arra a kérdésemre, hogy jó úton haladok-e, csak felmutatta a hüvelykujját és kacsintott, ez lehet?/
Egyek lettünk a másik énemmel, aki már csodálatos volt és óriási és megkaptam azt a csodaszép arany ruhát és már nekem is természetes volt, hogy az enyém és nem volt kétségem afelől, hogy megérdemlem.
Nagyon jó érzések voltak az egész meditáció alatt, még akkor is mikor potyogtak a könnyeim. Köszönöm. Sz.”
FÉNYES ÚT MEDITÁCIÓ – Szívtér