A hiba valóban hiba?
Az önszeretet a felnőtteknek járó kegyelem. Mármint felnőtt korban, a felnőttséget vállalónak jár hosszú távúan. Sokan azonban, míg felnőtt testben élnek, csecsemőkre jellemző igényekkel próbálják megkövetelni az elégedettséget, egyre görcsösebben ragaszkodva az erővel fenntartott álomrendszerhez.
Lássuk, hogyan ismerhetőek fel a különbségek.
A felnőtt mer kockáztatni és döntést hozni. A csecsemő ezzel szemben nem vállal felelősséget, elvárja, hogy helyette döntsenek, és így okolhatja a döntéshozót, a körülményeket, a főnököt, az időjárást, a világot, a rendszert. A csecsemő elvárja, hogy gondoskodjanak róla, hogy segítse őt a környezete, a barátai, akár huszadjára is, és elnézzék neki határtalanul, hogy nem képes lábra állni.
A csecsemő elvárja, hogy legalább egy isten legyen vele, akit vakon követhet, akinek nincsenek hibái (hisz ISTEN), tökéletes vezetője a csecsemő életének, és meghagyja őt ebben a kényelmes, ámde tehetetlen szerepben. Simogatja, ha igazságtalan a világ, és fáradhatatlanul lelkesíti, bármit is csinál. A csecsemő kapaszkodik istenébe, hisz tőle függ az élete, az önbecsülése. Megfelelő visszaigazolásokat ad neki, hogy vele minden rendben, a világ pedig kegyetlen. Igen ám, de aki kapaszkodik, az biztos, hogy csalódik! Csak idő kérdése, mert a másik is csak annyira Isten, amennyire a csecsemő is az lehetne.
Ami durva csavar, és nehezen átlátható egóval, hogy maga az istenített sincs felnőtt szerepben. Ugyanis ő úgy hárítja a világ dolgait, hogy egy csecsemőről gondoskodik. Beáll anyucinak, vagy apucinak, és csecsemőjével boldog, ideiglenes elégedett perceket adnak egymásnak.
Tehát a csecsemő állapotban ragadt, szívesen játssza az anyucit is. Pátyolgat, mert ettől magát értékesnek érzi, és végre nélkülözhetetlen a világnak. Ha kell, ha nem: IRÁNYÍT, GONDOSKODIK, KÉZBEN TART. Akár erőszakkal, manipulációval is. Hisz a dolog tétje, a világa életben maradása, vagy összeomlása. Kegyetlen játszma ez, persze, hogy minden eszközt bevet. Elbizonytalanítja a felnőtt létre vágyó gyermeket, akit eközben mardos a lelkiismeret.
Ez egy elég zárt rendszer, és tényleges felismeréséhez idő, nagyfokú őszinteség, semleges megfigyelésre való képesség, és önismeret iránti szenvedélyes elköteleződés szükséges.
Általában addig feszítjük a húrt, addig menekül a csecsemő, és az önjelölt gondozó a valóság elől, míg elviselhetetlen jeleket nem küld az Univerzum. Hisz így nincs egyensúly.
Egyre gyakoribb konfliktusok, elfordulások, feszítő hiányállapotok…. amire egyszer csak azt mondja a felnőtt lét küszöbén, hogy ELÉG! Bármit vállal, hogy ez a fenntarthatatlan helyzet változhasson!
Ekkor a felnőtté válás egy új szintre lép.
Egyéni közvetítéseken többször adtam olyan feladatot, hogy ordítsa ki az illető azt, amiből elege van. Ordítsunk együtt, segítek! – mondtam. Az eredmény sokszor eléggé siralmas. A csecsemő még ordítani sem képes erőből. (Még a végén valami változni kezd, és nem táplálhatja siránkozással a befelé figyelésre szánt perceket.) Nem tudja szívből azt mondani, hogy ELÉG! Nem tudja az álomvilágot leszakítani magáról, mert az erőt kíván, és fárasztó (hát még, ami utána jön…).
Úgyhogy, ha azt látom, hogy valaki még szégyenlősködik, fél, hogy meglátják a vergődését, hogy szenved, akkor tudom, nem akar változni, messze még a felnőttség. Jól érzi magát egyenlőre az álmodozó világban, ahol magától, vagy erőszakkal, de kielégítődnek a csecsemői vágyak.
Az Univerzum azonban tovább rugdalja nagyra nőtt gyermekét, és az élet – vagy inkább vegetálás – így egy véget nem érő siránkozás és szenvedés. Tehát a folyton siránkozó és gondoskodást, bátorítást, segítséget igénylő felnőtt korú, tulajdonképpen egy kapaszkodó gyermek csak. És bizonytalan. Leginkább önmagában.
A felnőtt lét “veszélyeit”, kihívásait és felelősségét vállaló ember viszont mer hibázni, meri a szemléletét akár naponta változtatni, mert tudja, ahogyan a világ is, ő is folyamatosan változik. Már nem ítélkezik, mert emlékszik, hogy mennyi hibázás árán lett ő az, aki.
A hibázások adják a lehetőséget, hogy megtanuld, már nem ott van a helyed, ahol a döntésed született. Ideje továbbmenned. Annyi lehetőség vár Rád, hogy nem szívesen engedi meg az élet a megakadást. Ha valamit magad elől elcsomagoltál, mert anno az még nagyon fájt, bizony a konfliktusok, az élethelyzetek, az elszalasztott lehetőségek ezeket a bugyrokat láthatóvá teszik Neked. A felnőtt vállalja a fájdalmakat, mely időnként a fájdalomküszöbünk határait súrolja. Azt hitted eddig, hogy ekkora gyomrost nem bírsz ki. Aztán ha kibírtad, de nem változtatsz, jön a többi.
Szeret az Univerzum formában lenni. Ha nem vagy a társa, akkor boksz meccs van. Aztán ha irányban vagy, mehettek együtt újra. Egyszer csak figyeld meg, békén hagy! Mert már mesterien vagy képes figyelni magadat.
Innen nézve a hiba valóban hiba?
Vagy lehetőség a változásra?
A gyermek fél hibázni, mert leszidást kap, és az nem tetszik az egójának. Nem az anyuci, apuci szerepbe menekülő álomlovastól, hanem a többi gyerektől, akik izgatottan keresik, ki felett, hogyan lehet ítélkezni. Addig sem kell a saját, összeomlásban lévő illúziójukról tudomást venni.
A felnőtt nem ítélkezik. Pont azért, mert ezt az utat már ismeri. Ő is volt ilyen, és levetkőzve a csecsemő állapotot, kialakult benne az alázat. Mindenki kap pofonokat. Ki korábban kezdi, ki később, de a sajgó sebek mindenkinek járnak. Hisz ezek a sebek lendületet adnak. Erőt a változtatásra. Állandó hiányként eljutnak arra a pontra, hogy nem lehet elviselni, és egyszer csak mer meghalni.
Ilyenkor a követelőző csecsemő hal meg.
Végre.
Itt volt az ideje.
A Világnak felnőttekre van szüksége!
A Szárnyalás Műhely neve akár FELNŐTTKÉPZŐ is lehetne!
Vállalod a felnőtt életet?
AKTUÁLIS CSOPORTINDULÁSOK:
A verzió: Szárnyalás Műhely – Győr/online – kéthetente délelőtt – kezdés: 2017. február 9. – befejezés: 2017. június 15.
B verzió: Szárnyalás Műhely – Budapest/online – kéthetente este – kezdés: 2017. február 16. – befejezés: 2017. június 22.
C verzió: Önszeretet tréning és Szárnyalás Műhely hatékony, összeadott ereje – Győr/online – kéthetente este – kezdés: 2017. február 9. – befejezés: 2017. november
D verzió: Önszeretet tréning – Győr/online – havonta este – kezdés: 2017. február 9. – befejezés: 2017. november
E verzió: Szárnyalás Műhely – Győr/online – havonta este – kezdés: 2017. február 23. – befejezés: 2017. november